Sinkó Vilmosné, a község polgármestere az MTI-nek elmondta, hogy szakmailag megalapozatlannak tartja a döntést. A környék településeivel összefogva tiltakozó levelet juttatott el a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, kérve a számos hátrányt okozó eljárás megszüntetését. A levél másolatát Sólyom László köztársasági elnöknek és Szabó Imre miniszternek is megküldték - tette hozzá.

A határozat "nagyvízi meder" besorolásúvá tenné a község zömmel nyaralókból és értékes telkekből álló Duna-parti ingatlanjait. A falufórumokkal kiegészülő tiltakozó akcióba Zebegényen kívül Sződliget, Nagymaros, Kismaros, Göd és Dunakeszi vízközelben élő lakossága, illetve a térség két országgyűlési képviselője is bekapcsolódott. 

A tiltakozó akciók hatására a hatóság január végéig felfüggesztette az eljárást, ám a helyi és környékbeli lakosok az átminősítési procedúra leállítását követelik.

Sinkó Vilmosné elmondta: túlhaladott az a gyakorlat, miszerint a hatóságok a domborzati és egyéb térképek, illetve az 1956-os árvíz idején mért legmagasabb vízszint alapján döntenek az átminősítésről. Hozzátette, hogy 2006-ban legalább egy méterrel magasabban állt a kiöntött Duna, mint 1956 kritikus napjaiban, mégis csupán két hétvégi ház vizesedését jelentették a most átminősítésre ítélt területről.     

Az átminősítés feltételezi, hogy a megáradt folyó rendszeresen elönti a "nagyvízi mederhez" tartozó épületeket. A polgármester viszont úgy véli: ha a papírforma szerinti vízmagasság reális veszély lenne, akkor a Parlamentben is csak csónakkal lehetne közlekedni. 

A zebegényiek tartanak attól, hogy az irreális vízmagasság "feltételezése" mögött a Duna esetleges későbbi felduzzasztása, vagyis a nagymarosi erőmű megépítésének újbóli napirendre kerülése áll.

Sinkó Vilmosné tájékoztatása szerint Zebegényben 83 tulajdonos 120 ingatlanját érinti a tervezett hátrányos besorolás, amely jelentős, akár 50 százalékos értékcsökkenést vonna maga után. 

Az érintett területen nemcsak magánszemélyeknek, hanem a helyi önkormányzatnak, illetve a MÁV-nak és a Magyar Államkincstárnak is van néhány telke. Ha rákerül a tulajdoni lapokra a "nagyvízi meder" minősítés, ezek a telkek eladhatatlanná válnak - tette hozzá a polgármester, aki nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az évente 200-250 millió forintból gazdálkodó település a gazdasági válság miatt később kénytelen lenne épp ezeket az értékes, egyenként legalább 15 milliós telkeit értékesíteni. 

Kiemelte, hogy a településen, ahol nyáron hatalmas az átmenő forgalom és a lakók száma megháromszorozódik, a nyaralótulajdonosok érdekeit ugyanúgy védeni kell, mint az állandó lakosokét.