Máris megvan az első következménye annak, hogy pénzhez jut Görögország. A kormány úgy döntött, hogy piacra dob több állami ingatlant, a várhatóan sokszáz millió eurós bevétel nyilván az adósság lefaragását szolgálja. Közben a zavargások miatt visszaeső turizmus hoteleket is eladósorba taszíthat.

Az athéni kormány megbízta a Lazard befektetési bankot, hogy vezesse az állami ingatlanportfólió értékesítésének előkészítését. Vélhetően az első ingatlan alaphoz hasonlót hoznak létre, abba helyezik el az ingatlanokat. A nemzeti bank leánycégeként alapított első alap egymilliárd eurós, összesen 241 kereskedelmi ingatlant birtokol több görög város kiemelt övezeteiben.

Görögország 110 milliárd eurós mentőcsomagra kapott ígéretet az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól. A bejelentett megszorítások ellen hatalmas tüntetések zajlottak és újabbak várhatók. Ennek máris kárvallottja a turizmus, több tízezer vendégéjszakát mondtak vissza a külföldiek. Idegenforgalmi és ingatlanos szakértők szerint, ha nem csitul az ellenállás, akkor több tucat szállodacég mehet csődbe és kénytelen lesz eladni az ingatlanát. Ezzel viszont a spekuláns vevőknek kedveznek, mert ha egyszerre kerül a piacra nagy mennyiségű ingatlan, akkor szinte bagóért megvehetik majd a többséget.

A görög kormány egyébként már 2007-ben öt nagyobb, állami tulajdonú turisztikai ingatlant hirdetett meg. Kaszinókkal ellátott hoteleket, golf központot és üdülő paradicsomot vertek dobra. A pénz azonban kámforrá lett, mert a bevételt egyszerűen felélte a költségvetés.

A Deutche Bank főnöke a Spiegel Online-nak azt mondta: nem hiszi, hogy az európai kormányok és a Nemzetközi Valutaalap valaha is viszontlátja a most Görögországnak elhatározott hatalmas segélyhitel minden egyes centjét. Josef Ackermann ennek ellenére úgy látja, nincs alternatívája a hitelnyújtásnak. Ha ugyanis Görögország bedőlne, nagy valószínűséggel más eurózóna-tagállamokat is magával rántana.

Görögország az európai ingatlan piacon rossz tanulónak számít. A tőzsdén jegyzett ingatlanos cégek mutatóit vizsgáló európai GPR index legfrisebb, áprilisi értékeit figyelve az utolsó volt. A görög cégek 28 százalékos negatív mutatóval szerepelnek, az európai átlagos csökkenés 2,3 százalék volt.

Az európai államok közül a spanyolok és a portugálok is hasonló lépésre kényszerülhetnek, de a jelek szerint a britek sem menekülhetnek meg. Mindhárom országban előbb-utóbb szóba kerül az állami vagyon egy részének kényszerértékesítése, a megszorító csomagokből sehol sem hiányozhat ez az eszköz.

A CB Richard Ellis (CBRE) nemzetközi ingatlan tanácsadó már 2008 legvégén felhívta a figyelmet: az eladósodottság ilyesztően növekszik Európában, a kormányoknak egyre nagyobb mértékben kell megválniuk az állami ingatlanoktól. Görögországot már akkor úgy emlegették, mint az eladók egyik „élharcosát”, de szorosan ott volt mellette Franciaország és az Egyesült Királyság is.

A CBRE szerint 2003-2005 között 4 milliárd euró értékű állami ingatlant értékesítettek Európában. A következő három évben, tehát még a válság előtt további 16 milliárd eurónyi vagyon cserélt gazdát.