A régi-új legfőbb ügyész vagyonbevallása a napokban került fel a Parlament honlapjára. Polt Péter 2000 és 2006 között már volt legfőbb ügyész, ám mivel a mindenkori legfőbb ügyész vagyonbevallása csak 2004-től nyilvános, a mostani bevallásából nem derülhet ki, hogy mennyivel és hogyan gyarapodott vagyona korábbi legfőbb ügyészi tisztségének 2000 és 2004 közöttre eső szakaszához képest. Cikkünk lejjebb folytatódik, ha érdekli, olvasson tovább.

Kapcsolódó cikkeink:

Szőlőben utazik Szalai Annamária, a médiacsászárnő

Vagyont gyűjtött Matolcsy György, a nyugdíjrendszer lebontója

Hol lakik és kicsoda Schmitt Pál?

Orbán Viktor gratulál Polt Péternek a legfőbb ügyészi kinevezéséhez

Fotó: Bánkuti András

Polt Péter ingatlanvagyonába 2010. december 14-i állapot szerint egy 110 négyzetméteres Pasaréti úti lakás tartozik, amelyet 2006. novemberében vásárolt feleségével felerészben. Ehhez két évvel később megvettek egy szomszédos teremgarázst is. Polt Péter egy 3300 négyzetméteres telken álló 75 négyzetméteres víkendház tulajdonosa a Zempléni-hegységben (Regéc), amelyet házastársi vagyonközösség megszüntetése nyomán szerzett 2006-ban. Szintén ebben az évben került tulajdonába egy szántó és gyep besorolású telek Bárdudvarnokon (2600 négyzetméter), és egy 30 négyzetméteres pince Fónyon.

Polt Péternek komoly jelzáloghitel tartozása van: 175 ezer svájci frank, azaz 37 millió forint, amely valószínűleg a 2006. novemberében vásárolt Pasaréti úti lakás hitele. Pénzintézeti számlakövetelésként 1,57 millió forintot tüntetett fel vagyonbevallásában. Illetményén kívüli jövedelemként egy általa írt könyv honoráriumát (bruttó 2 millió forint), és különböző oktatási-tudományos tevékenységeit jelölte meg. Így például 2010-ben havi 231 ezer forintot kapott ELTE adjunktusként, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó tanáraként pedig egész évben 171 ezer forintot. E mellett vizsgáztatás címén még 73 ezer forintot vett fel.

Polt Péter feleségével a Parlamentben

Fotó: Bánkuti András

Polt Péter nem rendelkezik nagy értékű műtárggyal, életbiztosítással vagy megtakarítással. Gazdasági társaságban nem vállal vezető tisztséget, vállalkozása nincs. A nagy vadász hírében álló legfőbb ügyész - nagy bánatunkra - az ajándék rovatot is üresen hagyta. Sehol egy jól fejlett szarvasagancs, sehol egy fürdőszobamérleg, sehol egy lefürészelt csövű shotgun. Korábbi munkahelye után (Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya) viszont beírt egy 30 ezret érő Nokia mobiltelfont, ami azért is furcsa, mert 2004-ben azért nem írt be egy ajándékba kapott 6 kilós szarvasagancsot, mert az legfeljebb 30 ezer forintot ér, amit szerinte nem kellett a vagyonbevallásban szerepeltetnie.

Polt mindenesetre legfőbb ügyészségi juttatásként tüntetett fel egy félmilliót érő Dell laptopot, egy 70 ezret érő Nokia E72-es mobiltelefont, valamint egy 3,1 milliót érő Mercedes gépkocsit a hozzá tartozó GPS rendszerrel (130 ezer) együtt. Az autó valószínűleg korábbi beosztása (legfőbb ügyészségi főosztályvezető) miatt járhat, hiszen Polt 2004-től legfőbb ügyészként még egy vadiúj, 17 milliót érő BMW 730-ast használt. Saját tulajdonú autója - felerészben - egy 2009-ben vásárolt KIA Carensis.

A vagyonnyilatkozatokról

Ha visszatekintünk a nyilvános vagyonnyilatkozatok születésének körülményeire, világosan láthatjuk: ebben a formában az intézmény az azóta megszokottá vált pártpolitikai demagógiának, kettős játéknak, képmutatásnak köszönheti létét. A parlamenti képviselők vagyonnyilatkozata csak 2001-től nyilvános. Ezt megelőzően a honatyáknak titkos, de az adóbevalláshoz hasonló, hiteles adatokat tartalmazó bevallást kellett tenniük, amelybe csak a mentelmi bizottság engedélyével pillanthattak be a képviselők.

2001 után a vagyonnyilatkozatok nyilvánossá válnak, de cserébe egyfajta "lebutított" adatszolgáltatáson alapulnak. Nem kell részletezni és igazolni az extra jövedelem forrását és az elvégzett munkát sem, elég a felsorolás. Ráadásul az önkéntes adatszolgáltatás valódiságát egyetlen hivatal sem vizsgálja és a hozzátartozók bevallása továbbra is titkos marad. Így akár a képviselői jogállással összeférhetetlen mellékállásokat (pl. céges szerződéses kapcsolat az Új Széchenyi Tervvel, mint pályázó) is legálisan lehet kihagyni a felsorolásból. Vagyis pont az nem derülhet a lebutított bevallásokból, ami eredetileg a célja volt a törvénymódosításnak: egy adott időszakra vetítve ténylegesen milyen extra jövedelmekkel és hogyan gyarapodott egy parlamenti képviselő vagy közjogi méltóság (és hozzátartozóik) vagyona.

2001-ben egyébként Répássy Róbert (Fidesz) javaslatára módosították (egyszerűsítették) a képviselők jogállásáról szóló törvény vagyonnyilatkozati részét. Az ügy előzménye Torgyán József (Fkgp) akkori vidékfejlesztési miniszter villaépítési botránya volt, nevezetesen az, hogy miből épít a miniszter háromszintes, belső liftes, úszómedencés házat. A Fidesz a demokrácia és nyilvánosság védelmében, valójában akkori pártpolitikai érdekének megfelelően (és a mindenkori parlamenti képviselőknek kedvezve) módosította a törvényt. Így állhatott elő az a helyzet, hogy a kormányváltás után a nyilvánosság felé egy 6 kilós szarvasagancs miatt lehetett feljelentést tenni Polt Péter ellen 2004-ben, miközben a valódi törvénytelenségeket a "vagyonnyilatkozat-botrányok" izgalma fedte el és fedi el a mai napig.