Kalifornia lesz a következő nagy áldozat – mondják amerikai kutatók, akik szerint néhány éven belül, de legfeljebb két-három évtized múlva óriási földrengés fogja megrázni a nyugati szövetségi államot. A híres-hírhedt Szent András-törésvonalnál kipattanó természeti csapás igenis valószínű és Kalifornia még mindig nincs felkészülve. Két éve egy tanulmányban 99 százalékos biztonsággal azt jósolták, hogy 6,7-7-es erősségű földmozgás lesz, az állam északi részén 10 százalékos biztonsággal számítottak 8-es, tehát a japánnál is nagyobb erejű pusztításra – írta több hírügynökség is.

"A kérdés nem az, hogy lesz-e, hanem az, hogy mikor következik be egy olyan erős földmozgás, amely tartósan megváltoztatja a régió lakóinak életét és megélhetését" - olvasható az amerikai földtani intézet (USGS) egyik 2008-as tanulmányában, mely szerint a Szent András-törésvonalon egy 7,8-as magnitúdójú  földrengés 2 ezer halottat és 200 milliárd dolláros kárt hagyna maga után.

A San Francisco-i Épületellenőrzési Osztály megbízásából készült, minap közzétett jelentés szerint, ha San Franciscóban megismétlődne az 1906-ban történt - az Egyesült Államok történetében a legpusztítóbbak közé sorolt - 7,9-es erősségű földmozgás, akkor az 900 életet követelne, ezreket sebesítene meg, 3 ezer lakóházat rombolna le, valamint a város 160 ezer épületéből legalább 27 ezret tenne lakhatatlanná a biztonsági kockázatok miatt.

A tanulmány egyik készítője, Thomas Tobin mérnök szerint a déli sivatagos területek felől fújó forró szél ráadásul tovább szítaná a természeti csapás nyomán keletkező tüzeket, és súlyosbítaná a katasztrófát. Tobin külön felhívta a figyelmet a "gyilkos", vagyis egy földrengés hatására kártyavárként összeomló épületek sorára, többek között a San Franciscóban 1980 előtt, betonacél felhasználása nélkül épült felhőkarcolókra, a téglaépületekre, illetve azokra a néhány emeletes, megfelelő tartószerkezettel nem rendelkező lakóházakra, melyek aljában garázs vagy nyitott parkoló található.

A mérnök úgy számolja, hogy az utóbbiak esetében, például egy ötlakásos társasháznál, hozzávetőleg 10-20 ezer dollárba kerülne lakásonként az épület földrengés biztossá tétele, de ezt a terhet a tulajdonosok nem szívesen vállalják, a helyi városvezetés pedig általában nem töri magát azon, hogy hatékony anyagi ösztönzőkkel sarkallja a lakókat az életmentő befektetésekre.

Pesszimistább szakértők a jövőbe tekintve olyan kaliforniai városok képét festik le, ahol a szigorú biztonsági előírások betartásával épült, modern felhőkarcolók egy erős földmozgást átvészelve szabályos kőtörmelék-szőnyeg felett tornyosulnak majd.    

Ettől függetlenül Kalifornia büszkén hangoztatja, hogy mennyire élen jár a földrengés elleni védekezésben, jóllehet a március 11-én Japánban történtek kissé megrémisztették. Matthew Hornbach, a Texasi Egyetem Geofizikai Intézetének kutatási munkatársa a japán eseményeket követően bevallotta: sokkolta a csendes-óceáni térséget érintő katasztrófa mértéke. "Nem találni még egy olyan felkészült nemzetet, mint a japánok, és az, ami most történik velük, azt gondolom, az Egyesült Államok számára komoly figyelmeztető jel" - mutatott rá Hornbach.

"A japánok a biztonságos építészeti módszereket tekintve ráadásul mindig a kaliforniaiak előtt járnak: inkább lebontanak egy nem földrengésállónak vélt épületet, és újat húznak fel a helyén, így jóval kevesebb elavult épületet találni ott, mint Kaliforniában" - hangsúlyozta Dana Buntrock, a kaliforniai Berkeley Egyetem egyik építész tanára.