szerző:
ingatlanmenedzser.hu
Tetszett a cikk?

A 2011.

A 2011. október 1-től érvényes, jogszabályban rögzített, árak további 15-20 milliárd forinttal növelik a kapcsolt termelők veszteségét. A keletkező hiány és az általános szabályozói bizonytalanság hatására pár hónapon belül pénzügyi ellehetetlenülés vár a termelőkre - áll a Magyar Kapcsolt Energia Társaság közleményében.

Ez a legrosszabb esetben egyes településeken a távhőellátás működésének zavaraihoz, leállásához is vezethet. Az árrendeletek hatályba lépése előtt a 2011. március 31-i szinten befagyasztott termelői árak, valamint a kötelező átvétel 2011. július 1-jei megszűnése is már veszteséges működést hozott az iparág számára.

A fenti problémákra a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) tagvállalatainak üzleti modellelemzése hívta fel a figyelmet. A több termelői kategóriára is elvégzett vizsgálatot a Magyar Energia Hivatal (MEH) által használt értékeket használta az MKET.

Az árszabályozás nem csak a termelőkre van negatív hatással. A különböző beruházások finanszírozását, vagy csak a nyári időszak túlélését, a termelők döntő többsége hitelből kénytelen finanszírozni. Az iparág becslései szerint jelenleg a kogenerációs erőművek hozzávetőleg 100-150 milliárd forint értékű, hosszú- és rövidlejáratú hitelállománnyal rendelkeznek, aminek jó része a termelők ellehetetlenülése esetén elvész a finanszírozók számára.

„Egy viszonylag kicsi gazdaságban minden mindennel összefügg. Amennyiben a termelők nem tudják fizetni a hiteleket, a befektetett összeget a bankok elbukják. Ez nagyságrendileg akár akkora plusz terhet is jelenthet a finanszírozóknak, mint a bankadó idei összege” – mondja az elnök.

Részletszabályozás által felvetett problémák

Az október 1-től hatályos miniszteri rendeletek egységes díjszerkezeti és támogatási rendszert vezetnek be. Meghatározzák a teljesítménydíj és a hődíj mértékét, ezzel szabályozva a termelői és lakossági fogyasztói távhőárakat. Megszabják az árak alkalmazásának feltételeit – rögzítik a kapcsolt technológiából származó hő legkisebb arányát és a teljesítendő minimális összhatásfokot.

Havi rendszerességű adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő a távhőszolgáltató és a Magyar Energia Hivatal (MEH) felé, valamint rögzítik az adatszolgáltatás elmaradása vagy hibás volta miatti „büntetőtarifát” is. A jogszabályok nyereségkorlátot állítanak fel, amelynek mértéke a távhőszolgáltatók és a megtérült termelői beruházások esetében 2%, a még meg nem térült termelői beruházások esetében 4,5%. A szabályozás a fogyasztói árakat a 2011. március 31-i szinten rögzíti.

„A részletszabályok legnagyobb hiányossága, hogy csak teljesítménydíjat és hődíjat definiálnak, de nem rendelkeznek az egyéb szolgáltatások – például a keringtetés, a nyomástartás, vagy a pótvíz biztosításának – ellenértékéről. További súlyos problémát jelent, hogy a rendeleti árak alkalmazásának meghatározott feltételei – indokolatlanul – szigorúbbak a vonatkozó európai uniós direktíva rendelkezéseinél. Az elérhető támogatás igénybevétele bonyolult és rengeteg többletadminisztrációval jár” – sorolja a rendeletek által felvetett nehézségeket Bercsi Gábor.

Van megoldás

Az MKET a 2011. október 1-jén hatályba lépett távhős részletszabályozás elemzése során négy területet azonosított, amelyeken az előrelépés garantálhatja a lakosság zavartalan ellátását és a kogenerációs iparág túlélését. A társaság elengedhetetlennek tartja a rendeletekben megállapított árak felülvizsgálatát és olyan szintre emelését, amely már biztosítja a normál működést.

A szükséges emelés mértéke termelőről termelőre eltérő, 500-1500 Ft/GJ között mozog., Szükséges továbbá az értékesítés kapcsán megszabott feltételek – kapcsoltan termelt hő aránya, összhatásfok – felülvizsgálata is. „Sokat segítene a helyzeten, ha érdemi konzultációra kerülhetne sor a szakmai szervezetek és a jogszabályalkotók között. Erre a kormányzat szerencsére hajlandóságot mutat.

Ugyanilyen fontos lenne, hogy megismerhessük a szabályozók számítási mechanizmusait és együtt találhassuk meg a problémák megoldását. A kapcsolt energiatermelők nem a kötelező áramátvétel rendszerét akarják visszakapni, hanem egy stabil és kiszámítható üzleti működést garantáló szabályozási környezetre várnak. Ez minden fél érdeke” – hangsúlyozza Bercsi Gábor.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!