Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az üvöltő zene taszít, a lágy marasztal. Ez lehet a summája a hangzás kiválasztásnak egy bevásárlóközpontban. A dalok egymás utáni lejátszása azonban nem elég, valami egyedi koncepció szükséges, ami jól igazodik a napon belüli látogatói hullámzáshoz, illetve a plaza célközönségéhez.
A Duna Plazában kezdetben a belső jégpályára csábított a plázarádió
Az üzemeltetés ezen területére egyre jobban figyelnek a plaza tulajdonosai, akik nem sajnálják a pénzt és megkövetelik az üzemeltető cégtől, hogy saját hangzás-világot adjanak a központnak. Emlékezhetünk az első IKEA-áruházra, ahol úgynevezett IKEA-rádió szólt, elég éneklő, természetellenes, túl vidám hangon.
Szerencsére sok helyütt nem követik a kereskedelmi rádiók harsányságát, legfeljebb a hangerő nem megfelelő (túl nagy vagy túl halk). Mérések szerint a normál szintnél 2-3 decibellel hangosabb háttérzene ösztönöz a leginkább tovább maradásra és a vásárlásra.
A legnagyobb hiba, ha csupán egyszerű kikiáltónak használják, amelyik megmondja, hol, mi kapható éppen olcsóbban a plazában. Ma már csakis profi bemondókat szabad mikrofonhoz engedni, nem szabad megengedni, hogy az adminisztrátorok beszélhessenek. Ezen kívül előnyösebb, ha vegyes a „műsor”: hirdetmények, lágy zene és akciók váltják egymást.
A jól választott zene sokat érhet. Egy felmérés szerint a francia zenét halló vevők például 30 százalékkal több francia bort vásároltak egy áruházban, mint azok, akik nem ilyen muzsika alatt közelítették meg a pultokat – írta az Across szaklapban egy szakértő. Egy másik szerint a plazák nem csak szlogenjük vagy logójuk alapján azonosíthatók, a jól belőhető stílusú zenéhez is társítani fogják a vevők, ha ez a zene vagy zenei stílus állandó.
