Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Négy év alatt felére estek a lakásárak Romániában. Volt honnan, hiszen az egekbe szöktek az ezredforduló utáni években. A csökkenés 2008-ban indult és most is tart. Idén országos szinten az átlagár az első negyedévben 980 euró volt négyzetméterenként, ezen belül Bukarestben négyzetméterenként 1150 eurós átlagáron cseréltek gazdát a lakások. Elemzők szerint még mindig nem érdemes elkapkodni a vásárlást, mert idén is legalább 3-5 százalékos csökkenés lesz.
A kereslet is közel felére esett vissza 2007-hez képest, a tulajdonosok az utóbbi évben 15 százalékkal több lakást bocsátottak áruba 2007-hez képest. "A családok jövedelmük legfeljebb 40-50 százalékát áldozzák a lakásra: hitel-törlesztésre, közmű-költségekre. Úgy vélem, most már lehiggadt a lakáspiac, az emberek már nem az álmaik, hanem igényeik és lehetőségeik függvényében keresnek lakást és a piacon mindenki megtalálja az optimális megoldást" - mondta egy minapi szakvásáron az egyik ingatlanügynökség igazgatója.
hvg.hu archív
Az eseményen több mint száz ingatlanfejlesztő 150 lakópark-ajánlatát mutatta be. A szervezők szerint először kínáltak 30 ezer euró alatt új lakást Bukarestben azóta, hogy a román fővárosban is megkezdődött a lakóparkok építése. A garzonokat 35- 50 ezer euróért, a kétszobásakat 50- 70 ezer euróért, a háromszobás lakásokat 80-120 ezer euróért szeretnének eladni a fejlesztők.
Jön a luxusadó Szlovákiában?
Szlovákiában mostanában a vagyonadó körbelengi a lakáspiacot. Egyelőre nincs kialakult elképzelés, de azt már megszellőztették, hogy a 100 ezer eurónál magasabb piaci értékkel rendelkező lakás célú ingatlanokat többlet adóval sújtaná a kormány. A tervezett intézkedés leginkább az ország nyugati részében és a nagyobb városokban élőket érintené, ezekben a régiókban ugyanis jelentősen magasabb az ingatlanok piaci értéke, mint az országos átlag. Főleg azért, mert a betelepült autógyárak és beszállítóik megjelenése után feltornászták a lakásárakat.
Azzal számolnak, hogy az ingatlanadó megállapításakor az ingatlan piaci értékéből 100 ezer eurót levonnának, és a többletadót csak a fennmaradó rész után kellene fizetni. Az Európai Unió statisztikai hivatalának tavalyi felmérése szerint Szlovákiában a lakosság csaknem 40 százaléka él túlzsúfolt lakhatási körülmények között. Ez több mint kétszerese az európai uniós átlagnak.
Kilátás egy pozsonyi luxuslakásból
Bár az utóbbi négy év során - többek közt a gazdasági válság a szlovákiai ingatlanpiacon is megmutatkozó hatásai következtében - az ingatlanárak szempontjából országosan a legdrágábbnak számító nyugat-szlovákiai régióban 10-15 százalékkal visszaestek az árak, Pozsonyban a lakások átlagára még mindig magasabb a környező országok fővárosaihoz képest.
A közvetítők szerint a szlovák fővárosban új építésű 2 szobás lakást gyakorlatilag nem találni 100 ezer euró alatt, de az átlag ennél mintegy 20 százalékkal drágább. Egy ugyanekkora, tehát 50-60 négyzetméter körüli új lakás ára a főváros 30 kilométeres vonzáskörzetében 70 ezer euró körül mozog. A használt lakások átlagban 10-30 százalékkal lehetnek olcsóbbak.
Kis áresés Csehországban
Prágában most átlagosan 54 000 cseh koronába kerül egy négyzetméternyi új lakás, tavaly ilyenkor még 56500 korona volt ez a mutató – derül ki a Jones Lang LaSalle nemzetközi ingatlan tanácsadó összefoglalójából. Tavaly az év vége felé azonban kisebb emelkedés volt megfigyelhető. Ez főleg azért következett be, mert nem indultak új projektek, így kevesebb lett a piacon lévő új lakás, másrészt idén januártól magasabb áfát vezettek be, ezért sokan előrehozták vásárlásaikat.
A használt lakásoknál 5,3 százalékos áresés volt, 40 ezerről 37800 koronára. A vidéki városokban 3,5 százalékos csökkenést mértek. A legnagyobb zuhanás Ústi nad Labemben és Liberecben volt, mintegy 10-15 százaléknyi. A legnagyobb (5-8 százalékos) növekedés Brnoban és Plzenben volt. Csehországban tavaly összesen 160 milliárd korona értékű jelzáloghitelt vettek fel, ez 35 százalékkal haladta meg a 2010-es értéket. Érdekes, hogy itt is megfigyelhető a szlovákiaihoz hasonló dinamika azokban a városokban, amelyekben egyrészt erős az autóipar, másrészt egyéb feldolgozóipari központ is működik.
