A legtöbb embert 2011-ben a fizetési elmaradások problémája érintette. Bár a lakhatással kapcsolatos vitákban a jelzáloghitelek problémája dominált, a megfizethetőséggel küzdő háztartásoknak legnagyobb része közműdíjat nem fizet. A TÁRKI adatai szerint 2011-ben a lakosok 25 százaléka, 2,5 millió ember olyan háztartásban élt, amely elmaradt valamilyen lakhatási befizetésével. Ezzel összefüggésben jelenik meg az energiaszegénység is, Eurostat-adatok alapján minden tizedik magyarral előfordult már, hogy anyagi okokból nem tudott megfelelően fűteni.

A tavalyi állapotok szerint minden negyedik ember egészségtelen körülmények között élt, 233 ezer lakásban nincs a vezetékes víz, körülbelül 660 ezer embernek nincs vízöblítéses WC-je, 1,2 millió lakás nincs rákötve a csatornahálózatra. Speciális problémát jelent szegénység területi koncentrációja, becslések szerint Magyarországon körülbelül 300 ezer ember él elszegényedett városi vagy falusi telepeken. A problémát a Habitat for Humanity jelentése szerint egy jól működő szociális bérlakás-állomány enyhítené, miközben az önkormányzati bérlakások száma 2011-ben 2500-zal csökkent. Ráadásul a meglévő lakások jelentős része nem kínál megfelelő lakáskörülményeket, negyedük alacsony komfortfokozatú.

Az önkormányzati bérlakások száma 2011-ben mintegy 120 ezer volt, ami a teljes lakásállomány kevesebb, mint a 3 százaléka, miközben 300 ezer háztartás számára a szociális bérlakás jelentené a megoldást. Ennek ellenére 2011-ben sem született átfogó lakáspolitikai stratégiai dokumentum. Az Új Széchenyi Terv Otthonteremtési Programja a gazdaságélénkítés szempontjára koncentrál, míg a megfizethetőséggel, a legelesettebb csoportok lakáshoz jutásával, a szociális bérlakás-szektor kezelésének kérdésével nem foglalkozik.

Tavaly a lakhatással kapcsolatos szakpolitikai intézkedések közül a legnagyobb hangsúlyt a jelzáloghiteleseket segítő intézkedések kapták, miközben a lakhatási szempontból szegénynek tekintett háztartások nagy része nem is érintett a jelzáloghitelezésben. Így tehát a lakásügyre fordított szűkös állami források jelentős része nem is érte el a leginkább rászoruló társadalmi csoportokat.