Az Energiaklub országos kutatása alapján a magyar lakosság negyede (24 százalék) tervezi, hogy 3 éven belül végrehajt energetikai célú lakásfelújítást, 15 százalék pedig már 1 éven belül meg is teszi ezt a lépést. 

A felújítást tervezők 40 százaléka energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vág bele az energiahatékonysági beruházásba, míg 35 százalékuk szükségből, a meglévő eszközök elöregedése vagy tönkremenése miatt. A beruházást végzők legalább 10, átlagosan 30 százalékos rezsicsökkenésre számítanak. Azok között, akik korábban végeztek már beruházást, 76 százalék a várakozásoknak megfelelő vagy annál is nagyobb értékű megtakarítást ért el, s mindössze 7 százalék számolt be a vártnál kisebb megtakarításról. A beruházást 79 százalékban önerőből finanszírozták, 18 százalék vett fel banki hitelt, 2 százalék használt fel lakástakarék-pénztárt.

Ugyanakkor a lakosság 82 százaléka nem találkozott még energetikai tanúsítvánnyal és 73 százalék egyáltalán nem is tervezi annak elkészíttetését a felújításhoz – derül ki az Energiaklub országos, reprezentatív, lakossági kutatásának eredményeiből, melyet a szakmai szervezet a március 6-i Energiahatékonysági Világnap alkalmából publikált. Idén január 1-től Magyarországon is kötelező az energetikai tanúsítvány, s a lakosság 58 százaléka tudja is, hogy jogosult tanúsítványt kérni a megvásárolt vagy bérbe vett ingatlanról, de 82 százalékuk nem is látott még tanúsítványt. A beruházók 73 százaléka egyáltalán nem tervezi az elkészítését, amihez az is hozzájárulhat, hogy 64 százalékuk nem tudja, mennyibe kerül a lakcímke.

A felújítást tervezők több mint fele szigetelni szándékozik, negyed részük a nyílászárok cseréjét és újabb negyed részük a fűtés, energiaellátás felújítását vagy ezek kombinációit tervezi.

„A felmérés szerint a szigetelés az egyik legnépszerűbb energiahatékonysági beruházás, aminek több oka is van. A lakosság szempontjából egyrészt nagyon vonzó, hogy a szigetelés, megfelelő kivitelezéssel, önmagában is 30 százalékkal csökkenti az energiafogyasztást, így 2-4 év alatt is megtérülhet. Ez a beruházás hosszútávú megoldást jelent a lakossági problémákra, mert 10 százalék helyett 20-30 százalékkal csökkenti a rezsiköltséget, emellett pedig növeli az ingatlan értékét” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

Energiahatékonysági jellemzői mellett a szigetelés gazdasági, társadalmi és környezeti hatékonysága miatt is célszerű beruházás. Az Energiaklub szakértői számítása szerint, egy 5 éves, 33 százalékos intenzitású, épületenergetikai rekonstrukciós célokra vonatkozó, vissza nem térítendő állami támogatás 50 milliárd forintos beruházás mellett sok szempontból kedvezne a gazdaságnak. A befektetés már a második év végén 52 milliárd forint adóbevételt eredményezne az államnak, s közvetlenül, valamint a megtakarított energiaköltség más iparágakban történő elköltésén keresztül, több tízezer munkahelyet teremtene.