Nem leszünk klausztrofóbiások London legszűkebb házában – fotók

Elsőre rémisztőnek tűnik a mérete, de belülről nagyon is otthonos London legkeskenyebb háza. A kétszintes épület mindössze két és fél méter széles, az elosztása azonban jó, nem lepukkant, és pici kert is tartozik hozzá. Inkább az ára lehet problémás: 450 ezer font kérnek ugyanis érte, ami átszámítva körülbelül 168 millió forintot.

  • hvg.hu hvg.hu
Nem leszünk klausztrofóbiások London legszűkebb házában – fotók

A szűk házikó a Denmark Hill nevű negyedben van London délkeleti részén. Nem önállóan áll a semmiben, hanem egy jóval nagyobb épület oldalszárnya, valamikor annak az oldalkertjéhez tartozhatott.

Foxtons

Mára azonban önálló otthonná vált a lapos tetejű építmény. A fotók alapján úgy tűnik, hogy a vakolat és a nyílászárók is rendben vannak. A bejáratnál van egy étkezőrész, az emeletre vezető lépcső alatt pedig egy mini nappali, ahol még a szófa alján is fiókok vannak, hogy minél több legyen a tárolóhely.

Foxtons

 A hátsó részben modern konyhát alakítottak ki, amelynek az ajtaja a teraszra nyílik, így lehet a szabad ég alatt is enni. A nadrágszíjszerű kertet hatalmas falak veszik körbe, de a szomszédos házak ablakából mindent lehet látni, amit a kertben művelnek a lakók.

Foxtons

Az emeleten van a hálószoba és a körülményekhez képest tágas fürdőszoba, káddal. A teljes lakás nagyjából 44 négyzetméteres, az elosztásának köszönhetően viszont ez többnek is tűnhet.

Jóval nagyobb már a klausztrofóbia veszélye Nagy-Britannia illetve a világ legszűkebb házában. A skóciai építmény a The Wedge, vagyis az ék nevet kapta, nem véletlenül: egy méter széles sincs a legszűkebb részén, mégis körülbelül 63 ezer fontot, vagyis úgy 23 millió forintot érthet az ingatlanpiacon - írja a Daily Mail.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.