2017-ben az újonnan átadott lakások száma 44 százalékkal, míg a kiadott építési engedélyeké 20,4 százalékkal nőtt az előző évihez képest, a rengeteg építkezés pedig egyre több jogvitával jár – írja a KamaraOnline.

A jogszabályok szerint az építtetők kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarnák, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetnék. A jellegzetes szomszédjogi botrányok, pl. ugató kutya, birtoksérelem vagy zajos lakók mellett az építkezésekkel is együtt jár némi kellemetlenség, ezért fontos tisztázni, hogy mi minősül szükségtelen zavarásnak.

A szomszédjogi vitákban a bíróságok a felek közötti érdekegyensúlyt mérlegelik, viszont jelenleg a különböző bíróságok ítélkezési gyakorlatában nincs egységes szempontrendszer annak felmérésére, hogy "az egyes esetek összes körülményére kiterjedően mikor tekinthető a szomszédok zavarása szükségesnek vagy szükségtelennek” – hívta fel a figyelmet dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal jogvita rendezési csoportjának vezető ügyvédje.

A Kúria 14 bíróból, továbbá 5 elméleti és gyakorlati szakemberből álló joggyakorlat-elemző csoportot hozott létre a birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatának egységesítése érdekében. Tanulmányukból többek között kiderül, hogy a birtokvédelmi és a szomszédjogi viták szempontjából irreleváns az, hogy az építtető vagy kivitelező az építési igazgatási szabályoknak megfelelően jár-e el. A szükségtelen mértékű zavarás megítélését nem szabad az építési szabályokban foglaltaktól függővé tenni, mivel elődordulhat, hogy az építkezés megfelel a szabályoknak, mégis fennáll a birtokháborítás.

A tanulmány külön foglalkozik azzal a problémakörrel is, amikor a birtokvédelmi eljárást indító szomszédok az érvényesíteni kívánt jogot tévesen illetve hiányosan jelölik meg, mivel az év elején hatályba lépett új polgári peres szabályok ezt a rugalmasságot már nem engedik meg. Problémásnak látta a kúria azt a gyakorlatot is, hogy a társasházak keresett jogképesség hiánya miatt utasítják el a bíróságok. A tanulmány több esetet is idéz; egyszer egy szomszédos építkezés zaja, máshol pedig a szemközti hotel villódzó LED-fénye kapcsán a társasház perbeli jogképességének hiánya miatt utasították el a keresetlevelet, pedig a társasház  a tulajdonostársak védelmében önálló jogalanyként léphet fel, ha a zavaró hatás nem csupán néhány tulajdonostárs nyugalmát zavarja.

Az építkezéssel, állattartással és zavaró zajhatással kapcsolatos, tipikusan „szomszédjogi” tényállásokon alapuló ügyekben a Kúria szerint rendszeresen tetten érhető volt az a vitatható megközelítés is, hogy a bíróságok a szakértő feladatát igazgatási jellegű normáknak való megfelelés vizsgálatát előírva határozzák meg. A Debreceni Járásbíróságon például konkrét zajkibocsátási értékek túllépésének megtörténtét határozta meg bizonyítandó tényként, azaz a bíróság általuk valójában nem is állított tények bizonyítására hívta fel a felpereseket.

A jövőben viszont a birtokvédelmi ügyeket elbíráló bíróságok gyakorlatában egységesedésre lehet számítani. „A bíróságok – a Kúria iránymutatásával összhangban – várhatóan sokkal inkább egységes szempontrendszer szerint fogják vizsgálni a szomszédok által sérelmezett zavarás szükséges vagy szükségtelen jellegét. Ez a jogbiztonság és a hatékony jogérvényesítés szempontjából is előremutató változás, mert ezáltal az építtetőkkel szemben elvárt magatartás követelményei várhatóan kiszámíthatóbbak, a jogellenes magatartás következményei pedig előre láthatóbbak lesznek” – tette hozzá dr. Harcos Mihály.