szerző:
hvg.hu

A felpörgő építőipar egyre több jogvitát generál, és jelenleg a különböző bíróságok ítélkezési gyakorlatában nincs egységes szempontrendszer arra, hogy mikor tekinthető szükségesnek a szomszédok zavarása. Ezen változtathat most a Kúria állásfoglalása.

2017-ben az újonnan átadott lakások száma 44 százalékkal, míg a kiadott építési engedélyeké 20,4 százalékkal nőtt az előző évihez képest, a rengeteg építkezés pedig egyre több jogvitával jár – írja a KamaraOnline.

A jogszabályok szerint az építtetők kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarnák, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetnék. A jellegzetes szomszédjogi botrányok, pl. ugató kutya, birtoksérelem vagy zajos lakók mellett az építkezésekkel is együtt jár némi kellemetlenség, ezért fontos tisztázni, hogy mi minősül szükségtelen zavarásnak.

A szomszédjogi vitákban a bíróságok a felek közötti érdekegyensúlyt mérlegelik, viszont jelenleg a különböző bíróságok ítélkezési gyakorlatában nincs egységes szempontrendszer annak felmérésére, hogy "az egyes esetek összes körülményére kiterjedően mikor tekinthető a szomszédok zavarása szükségesnek vagy szükségtelennek” – hívta fel a figyelmet dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal jogvita rendezési csoportjának vezető ügyvédje.

A Kúria 14 bíróból, továbbá 5 elméleti és gyakorlati szakemberből álló joggyakorlat-elemző csoportot hozott létre a birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatának egységesítése érdekében. Tanulmányukból többek között kiderül, hogy a birtokvédelmi és a szomszédjogi viták szempontjából irreleváns az, hogy az építtető vagy kivitelező az építési igazgatási szabályoknak megfelelően jár-e el. A szükségtelen mértékű zavarás megítélését nem szabad az építési szabályokban foglaltaktól függővé tenni, mivel elődordulhat, hogy az építkezés megfelel a szabályoknak, mégis fennáll a birtokháborítás.

A tanulmány külön foglalkozik azzal a problémakörrel is, amikor a birtokvédelmi eljárást indító szomszédok az érvényesíteni kívánt jogot tévesen illetve hiányosan jelölik meg, mivel az év elején hatályba lépett új polgári peres szabályok ezt a rugalmasságot már nem engedik meg. Problémásnak látta a kúria azt a gyakorlatot is, hogy a társasházak keresett jogképesség hiánya miatt utasítják el a bíróságok. A tanulmány több esetet is idéz; egyszer egy szomszédos építkezés zaja, máshol pedig a szemközti hotel villódzó LED-fénye kapcsán a társasház perbeli jogképességének hiánya miatt utasították el a keresetlevelet, pedig a társasház  a tulajdonostársak védelmében önálló jogalanyként léphet fel, ha a zavaró hatás nem csupán néhány tulajdonostárs nyugalmát zavarja.

Az építkezéssel, állattartással és zavaró zajhatással kapcsolatos, tipikusan „szomszédjogi” tényállásokon alapuló ügyekben a Kúria szerint rendszeresen tetten érhető volt az a vitatható megközelítés is, hogy a bíróságok a szakértő feladatát igazgatási jellegű normáknak való megfelelés vizsgálatát előírva határozzák meg. A Debreceni Járásbíróságon például konkrét zajkibocsátási értékek túllépésének megtörténtét határozta meg bizonyítandó tényként, azaz a bíróság általuk valójában nem is állított tények bizonyítására hívta fel a felpereseket.

A jövőben viszont a birtokvédelmi ügyeket elbíráló bíróságok gyakorlatában egységesedésre lehet számítani. „A bíróságok – a Kúria iránymutatásával összhangban – várhatóan sokkal inkább egységes szempontrendszer szerint fogják vizsgálni a szomszédok által sérelmezett zavarás szükséges vagy szükségtelen jellegét. Ez a jogbiztonság és a hatékony jogérvényesítés szempontjából is előremutató változás, mert ezáltal az építtetőkkel szemben elvárt magatartás követelményei várhatóan kiszámíthatóbbak, a jogellenes magatartás következményei pedig előre láthatóbbak lesznek” – tette hozzá dr. Harcos Mihály.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Közel négymillió forint végkielégítést kap Tarlós István

Közel négymillió forint végkielégítést kap Tarlós István

Erdogan: Ankara soha nem köt tűzszünetet Szíriában

Erdogan: Ankara soha nem köt tűzszünetet Szíriában

Közel harminc év után játszott a dél-koreai fociválogatott Phenjanban

Közel harminc év után játszott a dél-koreai fociválogatott Phenjanban

1,5 millióért sokkal szebb Bentley Flying Spurt lehet kapni

1,5 millióért sokkal szebb Bentley Flying Spurt lehet kapni

Az ellenzék győzelméről írnak az angolszász lapok

Az ellenzék győzelméről írnak az angolszász lapok

Puzsér: Öt év múlva újra itt leszek

Puzsér: Öt év múlva újra itt leszek