2004-ben indult az ügy, amikor a terézvárosi testületet meggyanúsították amiatt, hogy több értékes épületet, köztük az Andrássy út 47-et (a Liszt Ferenc tér sarkán) pályáztatás nélkül, áron alul adtak el, és ezzel több száz millió forintos kárt okoztak.

A per nagyon sokáig tartott – a szocialista polgármester, Verók István meg is halt közben –, és 2017-ben született elsőfokú ítélet: felfüggesztett börtön.

Ezt másodfokon megrovásra enyhítették, mert hűtlen kezelés helyett hanyag kezelésnek, tehát nem szándékos, hanem gondatlanságból elkövetett bűncselekménynek minősítették a történteket. Ezt a Kúria 2019-ben jóváhagyta.

Az érintettek az Ab-hoz benyújtott panaszukban kifejtették: ők „köztiszteletben álló” emberek voltak, a sok éves büntetőeljárás számukra súlyos szakmai és magánéleti következményekkel járt, és egyetlen célja a politikai életből való eltávolításuk volt. Szerintük a képviselő-testületi ülésen született döntés kapcsán elkülönül egymástól a szakmai (törvényességi) és a politikai felelősség. Az előbbi az előterjesztést készítő köztisztviselőket, a jegyzőt, a közigazgatási hivatalt, az Állami Számvevőszéket terheli, míg a képviselőtestület tagjai alapvetően politikai felelősséggel tartoznak a döntésekért. Márpedig az alkotmányjogi panasz szerint az említett szervek nem észleltek törvénytelenséget. Ők mint képviselők „a közösség érdekeit szem előtt tartva, legjobb tudásuk szerint eljárva” döntöttek.

Hátrányos megkülönböztetést látnak abban, hogy míg a törvény szerint az országgyűlési képviselők nem vonhatók felelősségre a leadott szavazatuk miatt, az önkormányzatiakra ez nem vonatkozik. Erről Polt Péter legfőbb ügyész a mentelmi jogról a szegedi egyetemen 2010-ben megvédett doktori disszertációjában azt írta, hogy a parlamenti képviselőket „az országgyűlés befolyásolásmentes működése” érdekében nem lehet felelősségre vonni, míg az önkormányzatiaknál „a törvényalkotó arra törekedhetett, hogy az önkormányzati képviselők ne csak jogot gyakoroljanak, hanem felelősséget is viseljenek”.

Az Ab Handó Tünde vezette tanácsa ebben sem látott alkotmányossági problémát, mert a panaszt azzal utasította vissza érdemi vizsgálat nélkül, hogy az „a sérelmezett döntésekkel kapcsolatban nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel”.