Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A következő öt évre több mint 1,4 millió lakástulajdonos tervez összesen 3000 milliárd forint értékben valamilyen energetikai korszerűsítést – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Hazai Felújítási Hullám című tanulmányában olvasható 2020-as reprezentatív lakossági felmérés eredményeiből, amelyet a Masfelfok.hu ismertetett.
A kutatás ugyanakkor az elmúlt évek felújításait is vizsgálva azt mutatta, hogy a hazai energetikai felújítások döntő része csak részleges felújítás, ami energetikai tervezés nélkül készül el.
A portál azt írja, hogy Magyarországon az energetikai felújítások többsége nem tervezett, hanem „reaktív” esemény: elromlik a kazán, és újat kell venni; omlik a vakolat stb., emellett a felújítás szó alapvetően esztétikai felújítást jelent, és kevesebben gondolkoznak kifejezetten energiahatékonysági célú fejlesztésekben.
A 2020 májusában a RenoHUb projekt keretén belül végzett kutatásból az derül ki, hogy a legfontosabb motiváció, hogy az eredmény szép legyen, ezt követi szorosan a komfortszint növelése, harmadik helyen áll az energiamegtakarítás.
Utóbbi tekintetében a laikusok komoly információhiánnyal és bizonytalansággal küzdenek, ami sokkal nehezebbé és kockázatosabbá teszi a döntéseket.
A RenoHUb projekt keretében végzett piackutatás során a válaszadók azt kifogásolták, hogy össze kell vadászniuk a megfelelő szakembereket, ami rengeteg időt és utánajárást jelent. Többen a műszaki tartalmakat és árajánlatokat összehasonlításához sem értenek, és szintén nehézséget okoz a különböző szereplők koordinálása, az időpontok egyeztetése, a várakozások, majd az ezekből fakadó csúszások vagy rosszul elvégzett munkálatok.
A 2020-as felmérésből az derült ki, hogy 200 ezerrel többen kezdenének energetikai felújításba, ha könnyen elérhető lenne a szakértői támogatást.
