„Ez a békásmegyeri lakótelep a Balaton-parton” – új lakópark ellen tiltakoznak a helyiek Siófokon

„Ez a békásmegyeri lakótelep a Balaton-parton” – új lakópark ellen tiltakoznak a helyiek Siófokon

Utolsó frissítés:

Balla Györgyi Szerző:

Tetszett a cikk?

Siófokon van az egyetlen olyan terület a Balatonnál, amelyen megengedett az akár 24 méter magas toronyház építése is. Van olyan befektető, aki élne a lehetőséggel, a helyiek tiltakoznak a beépítés ellen. Az önkormányzat pedig nem szeretne fellépni ellene, mert fél, hogy olyan kártérítést kapna a nyakába, hogy anyagilag az eddiginél is jobban legatyásodna. Mára lényegében minden talpalatnyi földet beépítettek a Balatonnál, az ingatlanárak pedig az egekben.

„A Balaton legbrutálisabb építkezését tervezik egy közcélra épült szolgáltatóközpont lerombolásával”

– mondja Kókány Tünde, egy siófoki magasház lakója, arra utalva, hogy újabb magasházakat, 9 és 10 szintes tömböket építenének a szomszédjukba. Az épületek a balatonvilágosi, nagy port kavart "betonszörnynél" is magasabbak lennének, ráadásul kisebb alapterületen. A helyiek azt mondják, olyan szocreál jegyeket viselő, fehér paneltömbökről van szó, "amelyeket a Balaton körül mindenki inkább már elfelejtene".

Siófok üdülőövezetében járunk, a Balaton leghosszabb szabadstrandjától alig néhány száz méterre. Itt, az Aranyparton, közvetlenül az önkormányzat tulajdonában lévő Galerius fürdő mellé tervezik – ahogyan a helyiek mondják – az „ikertornyokat”. Népszerű területről van szó, nyáron, a főszezonban annyi itt a turista, hogy szinte egy törölközőt sem lehet letenni, az emberek libasorban mennek a közeli vasútállomástól a partig. Most kihalt minden, a büfék zárva, a parton mindössze öt-hat ember sétál.

©

„2002 előtt kezdődtek a tárgyalások az önkormányzat és a befektető között” – meséli egy, az önkormányzati ügyekre rálátó helybeli, aki azt kérte, nevét ne említsük. Az akkoriban kihasználatlan, de értékes területért a 2008-as ingatlanválság előtt egy izraeli befektetőcsoport jelentkezett, „azt mondtuk, hogy akkor adjuk el a területet, ha van egy olyan építési terv, amiben meg tudunk egyezni, akkor azt támogatjuk”. Évekig tartó tárgyalássorozat és tervezés után arra jutott az önkormányzat, hogy a terület háromnegyedét eladja, és a beruházóval kialakít egy alváros-központot, négy társasházzal és egy szolgáltatóközponttal, utóbbiban üzletek, posta, bank, gyógyszertár, étterem, játszóház kapott volna helyet. Még a kaszinó ötlete is szóba került. „A tervekben közmegegyezés volt a városban. A helyiek kifejezetten örültek az elképzelésnek, jó ötletnek tartották” – emlékszik vissza.

2004-től 2020-ig négy magasházat fel is építettek, összesen 488 lakással és a kereskedelmi központ is elkészült. A projekt – részben az ingatlanválság miatt – többször is gazdát cserélt, és csak úgy tudták befejezni, hogy a beruházó akkor új építési engedélyt kért, amihez az önkormányzatnak módosítania kellett a helyi építési szabályzatot. Időközben ugyanis 2005-ben életbe lépett a Balaton-törvény, amely megtiltotta, hogy ilyen magas házak épülhessenek a Balatonnál, és mindössze 14,5 méterben maximalizálta az építménymagasságot.

Az önkormányzat kifejezetten a Galerius-projektre vonatkozóan módosított a szabályozáson, egyúttal kikötötte, hogy toronyházas övezet csak azért jöhet létre a területen, hogy az épületcsoport egységes arculatát megőrizzék, és elkészülhessen a negyedik tömb is. Szakmai véleményben kikötötték azt is, hogy a korábbi állapothoz képest a terület beépíthetősége nem növelhető.

Az utolsó pillanatban az önkormányzat jól kihasználta ezt a lehetőséget, ehhez próbáltunk alkalmazkodni

– árulja el a hvg.hu-nak Szendrő Péter, Ybl-díjas építész, aki az eredeti terveket készítette. Az eredmény szerinte „a körülményekhez képest elviselhető” lett. Szakemberként már az általa tervezett házakat is meglehetősen nagynak tartotta, de a szabályozási terv szerint „lehetett ilyen épületeket tervezni”.

©

Az új terv most az, hogy a kereskedelmi épületet lebontják, és a helyére újabb két, eddigieknél magasabb magasházat, összesen 140 lakást építenek, ám Szendrő szerint tudta és engedélye nélkül terveztette át az épületcsoportot a beruházó, megsértve ezzel a szerzői jogát. Csakhogy a szabályozás, ami ezt lehetővé teszi, máig érvényben van, ami azt jelenti, hogy a Balatonnál ez az egyedüli terület, ahol akár 24 méter magas toronyház is építhető.

Csöbörből vödörbe?

Ez úgy derült ki, hogy a lakók megszerezték a terveket, és – ahogyan a jogi képviselőjük, Dezső László fogalmaz – „akkor döbbentünk rá, hogy valójában milyen volumenű beruházást terveztek a szomszédunkban”. Lakossági fórum állítása szerint nem volt, a helyiek véleményét senki sem kérdezte. A két épület magasabb mint a meglévők, "pedig azok sem alacsonyak". Ráadásul – teszi hozzá – ilyen beépítési mód az egész Balaton körül sehol nincs, ahol két egymás melletti telken hat toronyház építését engedélyezték volna. "Ez teljesen szembemegy a Balaton-törvénnyel, a józan ésszel és a közérdekkel" – mondják a lakók.

A helyiek azt is fájlalják, hogy minden ígéret ellenére egyetlen bolt sem nyílt a közelükben. Bár a szolgáltatóház elkészült, állítólag bérlők is jöttek volna, de szerződést végül senkivel sem kötött a beruházó. Az épület közvetlen környezetét felveri a gaz, az épületben máig ott van az építkezésről maradt sitt, hulladék. Egy bedeszkázott ajtó előtt megfakult tábla hirdeti: siófoki luxuslakások eladók.

©

„A környéken így máig nincs vásárlási lehetőség” – panaszolják. Ők azzal az ígérettel vettek itt ingatlant, hogy a Galerius fürdő melletti telken szolgáltatóközpont lesz, "szó sem volt arról, hogy a szomszédban – az egyébként is terhelt aranyparti szakaszon – panelépületeket húznak fel". A terület vonzáskörzetében legalább kétezer ingatlan található, míg posta, gyógyszertár vagy egy nagyobb bolt nincs.

A szomszédos ingatlan tulajdonosai 2019-ben nemcsak az újabb magasházak építési engedélyét, hanem a településképi hozzájárulást is megtámadták a bíróságon, ragaszkodnak az eredeti látványtervhez. A Somogy Megyei Kormányhivatal a terv jogszabálysértő voltára tekintettel a településképi hozzájárulást és az építési engedélyt visszavonta. Csakhogy 2020-ban a beruházó az újabb, minimálisan átdolgozott tervek engedélyezését kérte, és újra megkapta a településképi hozzájárulást és az építési engedélyt is. Úgy, hogy a helyiek szerint a korábban jelzett jogsértéseket az új terveknél nem vették figyelembe.

Lelovics András, korábbi városi főépítész viszont a hvg.hu-t arról tájékoztatta, hogy „a második, csökkentett tartalmú beruházásra a településképi véleményt a polgármester kiadta, mivel az előírásoknak megfelelt, így nem volt kifogásolható a megépítés”. Csakhogy a siófokiak szerint az önkormányzat korábban részletes szerződést kötött, hogy a területen milyen tervek alapján, milyen épületek és milyen ütemben épülhetnek, és ezt a szerződést soha senki nem helyezte hatályon kívül. „Az önkormányzat köteles aszerint eljárni – hangsúlyozzák, hozzátéve – ehhez képest kétszer kiadta a településképi hozzájárulást, hogy jók lesznek ide azok a toronyházak, amihez se infrastruktúra, se parkoló, semmi nincs.”

©

A lakók ezért is bíróságra mentek, a törvényszék első fokon fel is függesztette az építési engedély végrehajthatóságát, jogerősen azonban idén márciusban mégis a beruházónak adott igazat, a közvetlen érdeksérelem hiányára hivatkozva. Rendkívüli jogorvoslati kérelemmel a Kúrián lehet ugyan fellebbezni, de a felülvizsgálatnak az építési engedélyre nincs halasztó hatálya, vagyis „akár már holnap jöhetnének bontani az épületet”, és elkezdődhet az építkezés.

A területen élők tavaly februárban azt kérték a polgármestertől, hogy módosítsa az átépíteni tervezett telek övezeti besorolását, és egyben tiltakozásukat fejezték ki a tervezett épületekkel szemben. Az ügy azóta sem került a képviselő-testület elé. A hvg.hu Lelovics András korábbi városi főépítésztől úgy értesült, hogy „folyamatban van a helyi építési szabályzat azon módosítása, hogy a Balaton-parti sávban egyáltalán ne épülhessenek lakások, de mindez komoly megfontolást kíván, és egyelőre nincs végleges döntés e téren”.

A város polgármestere, Lengyel Róbert megkeresésünkre azt írta, hogy az építési engedély kiadása után az övezeti besoroláson változtatni nem lehet, ahogyan nem lehetséges „a már építési engedéllyel rendelkező épület megvalósítását megakadályozni”. Szerinte azt megteheti ugyan a város, hogy a jelenleginél szigorúbb szabályozást léptet életbe, „azonban tudni kell, hogy egy meglévő szabálynál szigorúbb szabály megállapításakor korlátozási kártalanítási igény jelentkezhet”. Vagyis, ha változik az övezeti besorolás, esetleg telekalakítási vagy építési tilalmat rendel el az önkormányzat, és ebből a tulajdonosnak kára származik, úgy őt kártalanítás illeti meg.

Ismerve a siófoki telekvásárlások, építkezések volumenét, egy szabályzatmódosítás esetén ez olyan tetemes összegekkel járhat, ami az önkormányzat működését is megkérdőjelezheti. Ezért minden hasonló döntés komoly megfontolást és előkészítést igényel, és egyáltalán nem biztos, hogy célravezető

– emelte ki a polgármester, aki a választási kampányban azt ígérte, gátat szab az apartmanházas beruházásoknak. „Módosítani kell az építési szabályzatunkat, de ehhez kell testületi többség és elszánt akarat. A közvetlen parti építkezéseknek gátat kell szabni, mert elfogy a Balaton-part” – fogalmazott akkor.

A siófokiak folytatják a tiltakozást, a polgármesternek címezve petíciót is indítottak az ügyben, tiltakozva az öncélú, környezetromboló beruházások ellen. Ezt eddig nagyjából 4700-an írták ezt alá. Az aláírók között van Győrik Tibor is, aki nyugdíjasként, feleségével Budapestről költözött ide. Szerinte általános probléma, hogy túlépítik a partot.

Olyan túlépítettség alakul ki, amire azt lehet majd mondani, hogy ez a békásmegyeri lakótelep a Balaton-parton

– magyarázza, hozzátéve, hogy élhetetlen lesz a környék, miközben egyetlen kisbolt van 5 kilométeres körzetben.

Az elmúlt öt-hat évben szinte teljesen át- és beépült Siófok Ezüst-, és Aranypartja, és az építkezések még ma sem értek véget. A lakások négyzetméteréért itt 1-2 millió forint közötti összeget kérnek. Az Ingatlan.com oldalán elérhető hirdetések szerint egy 60 négyzetméteres lakásért a Galerius lakóparkban például 80 millió forintot kérnek.

Kerestük az építtetőt, az SB-Pelso Kft.-t, hogy egyebek közt megtudjuk, mikor kezdené a munkát, és miért nem az önkormányzattal kötött szerződés szerint járna el. Amint érkezik válasz, közöljük.

Hozzászólások