Az otthonfelújítási támogatásnak köszönhetően a gyermeket nevelő szülők féláron újíthatják fel otthonukat, pontosabban a korszerűsítési munkálatok költségeinek felét, legfeljebb 3 millió forintot visszakaphatnak utólag az államtól. Mivel a támogatás utólagos, valamilyen más forrásból a költségeket meg kell tudniuk finanszírozni az igénylőknek. Ha nincs elegendő saját megtakarítás, akkor ki lehet használni például a támogatott felújítási hitelt is. Az igényelhető hitelösszeg maximum 6 millió forint, a futamidő pedig nem haladhatja meg a 10 évet. A kamat igen kedvező: a futamidő végéig fix 3%. Ráadásul április 21-től a támogatott személyeken kívül más szereplő is bekerülhet a hitelügyletbe adóstársként.

Ki lehet adóstárs az otthonfelújítási hitelnél?

A támogatás igénylője mindenképpen adós lesz a hitelügyletben, ugyanakkor a rendelet április 21-ig nem tette lehetővé, hogy rajta kívül más, nem támogatott személy adóstársként bekerüljön. Ez azonban megváltozott, így már a támogatott személyeken – a szülők együttesen is támogatott személyek lehetnek – más is bekerülhet társigénylőként. Ehhez az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

• A társigénylőnek a támogatott személy közeli hozzátartozójának kell lennie. (Közeli hozzátartozó az egyenesági rokon – szülő, nagyszülő, gyermek, unoka stb. -, valamint a testvér.) Rajtuk kívül az igénylő élettársa is lehet adóstárs akkor is, ha egyébként nem minősül támogatott személynek.
• Az adóstárs nem lehet másik otthonfelújítási hitel adósa.
• Vállalja, hogy a jövőben sem köt szerződést másik támogatott felújítási hitelre.
• Ezen kívül nem lehet adóstárs másik otthonfelújítási kölcsönben sem.
• Elfogadja, hogy személyes adatait ellenőrzés céljából a bank átadja a kormányhivatalnak és az Államkincstárnak.

Látható, hogy kizárólag közeli hozzátartozó lehet adóstárs. Ráadásul a kérdéses személy nem veheti igénybe – se korábban, se a későbbiek során – az otthonfelújítási támogatott hitelt. (Ettől függetlenül a felújítás támogatást akár ki is használhatja.)

Mikor segíthet az adóstárs?

A támogatott hitel igénylésekor nem elég teljesíteni a jogszabályban meghatározott személyi feltételeket, meg kell felelni a bank hitelbírálati elvárásainak is. Például a jövedelmünknek el kell bírnia a törlesztőrészletet, míg az ingatlannak a kölcsön terhét.

Előfordulhat például, hogy a támogatott személyek jövedelme nem elégséges a kölcsön törlesztőrészletéhez: a maximális, 10 millió forintos hitelösszeg törlesztője 10 éves futamidő esetén nagyságrendileg 58 ezer forint. Ugyanakkor a jövedelem terhelhetőség szempontjából figyelembe kell venni a már meglévő kölcsönök havi részleteit is. Sőt, a meglévő hitelkártyák és folyószámlahitelek teljes hitelkeretének 5 százalékát is törlesztőrészletnek tekintik a bankok.

Arra is van előírás, hogy a jövedelem legfeljebb mekkora részét lehet hiteltörlesztésre fordítani, az erre vonatkozó előírást nevezik JTM – jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató – szabálynak is. A jogszabály alapján az adósságfék 500 ezer forint alatti jövedelem esetén 50%-nál ránt be, vagyis maximum felét tehetik ki a hiteltörlesztők. (A bankok azonban lehetnek ennél óvatosabbak természetesen.)

Így könnyen elképzelhető, hogy egy már hitellel rendelkező család jövedelme nem bírja el az új kölcsön részleteit. Számukra április 21-től megoldás lehet az is, hogy az igénylők egyik közeli hozzátartozója bekerül az ügyletbe adóstársként. Így az ő fizetését is figyelembe vennék a jövedelem terhelhetőség számításánál, vagyis a család nagyobb hitelösszegre lehetne jogosult.