Boldog mosollyal szelfiző fiatal lányok, magabiztosan pózoló huszonéves fiúk, idősebb párok, akik mintha nem teljesen értenék, ezek a mai fiatalok hogyan szoktak beállni kamera elé, de azért csak készítenek egy képet magukról – egyre inkább így néznek ki mostanában az albérletkeresésre szakosodott Facebook-csoportok. Ha valaki csak nagy ritkán néz fel az ilyen oldalakra, már-már ijesztőnek találhatja, ami újabban történik: a bérlőjelöltek önmagukat hirdetve keresnek lakásokat, úgy, mintha egy társkeresőn volnának, vagy eggyel finomabb verzióban, mintha álláshirdetések tömegeire küldenék szét az önéletrajzukat.

Az egész csúcsán azok állnak, akik műtermi fotót készíttetnek magukról az albérletkereséshez

– persze ne legyünk igazságtalanok, ezeket a képeket aztán máshogy is felhasználhatják.

Amikor a 2010-es évek elején-közepén megindult az átalakulás, és az online albérletkeresés már nemcsak a néhány jól ismert ingatlanhirdető portálról szólt, hanem megjelentek és egyre népszerűbbek lettek a közösségi médiában az ezzel foglalkozó, több tízezer tagot számláló csoportok, sokáig szinte semmi különbséget nem lehetett felfedezni a hagyományos honlapokhoz képest. A kiadásra szánt lakás tulajdonosa kiposztolta, hogy mije van, mennyi pénzért adná ki, aztán várta, hogy versengjenek érte a bérlőjelöltek – itt lényegében csak a közvetítőket kerülték meg (és persze egy átlagos ingatlanos portálon a Facebookkal ellentétben egyszer sem szidták egymást az emberek több tucat kommenten keresztül azért, hogy miért kéthavi a kaució, és egyáltalán miért írja azt valaki "kaukciónak"). Mostanra ez a trend megváltozott, most már a közösségi médiában egyre inkább a bérlők hirdetik saját magukat.

De miért történik mindez? Hiszen eközben napról napra arról szólnak a hírek, hogy a lakásbérlési piacon a bérlők pozíciója erősödik.

A nagy változás akkor kezdődött el, amikor a járvány alatt szinte sehonnan nem jöttek külföldi turisták Magyarországra. Azok, akik addig Airbnb-ben adták ki a lakásaikat, kénytelenek voltak új megoldásokat keresni, sokan hagyományos albérletként adták ki a lakásukat, így nagyjából 10 ezer addig rövid távra kiadott lakás zúdult rá az albérletpiacra. Ezt a számot úgy érdemes értékelni, hogy körülbelül 16 ezerre becsülték a rövid távra kiadott lakások számát a járvány előtt – és most, hogy újra beindult a turizmus, egy részüket újra így adják ki, de sokat meghagytak albérletnek.

Az ingatlan.com saját adatai szerint 2015 nyarán hetente átlagosan 14–15 ezer hirdetésből lehetett válogatni a portálon, 2017 és 2019 között ez a szám már 17–18 ezerre nőtt meg, majd 2020-ban egy hatalmasat ugrott, egészen 25 ezerre. Idén újra 18 ezer környékén jár az adat, ami ha csak a nyers számot nézzük, nagyon durva visszaesésnek tűnik, de a gyakorlatban így is azt jelenti, hogy kivételesen jó helyzetben vannak a bérlők.

Amikor a Központi Statisztikai Hivatal és az ingatlan.com még a felvételi ponthatárok kihirdetése előtt elkészítette a lakbérindexét, arra jutottak, hogy

ugyan a kiadó lakások iránti kereslet 2016 óta nem volt ekkora, de a kínálat is csúcsközelben van.

Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője akkor ehhez azt tette hozzá: tavaly a járvány torzította az összképet, az online, illetve hibrid oktatás miatt sokkal kevesebb diák keresett lakást. Ha csak a „békeidőben” mért adatokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy a nyár eleji kínálat sosem volt még ekkora. Ez egyben azt a ritka helyzetet is magával hozta, hogy Budapesten olcsóbban lettek a kiadó lakások, a tavaly ilyenkor mért 150 ezer forintos helyett már "csak" 140 ezer forint az átlag.

Viszont akkor nem épp az volna a logikus, hogy a lakást kiadók versengjenek a bérlőjelöltek kegyeiért, nem pedig épp fordítva? Erre részben a Rentingo.com elemzése ad választ: ők hívták fel a figyelmet arra, hogy főleg Budapest belvárosában már megkezdődött a lakások visszaáramlása az Airbnb-piacra, ezzel egy időben pedig a keresleti oldalon is egyre erősödik a fizetőképesség.

Vagyis hiába nagyon széles a kínálat, a bérlőknek újra egymással kell versenyezniük.

„Aki későn ébred, jóval drágábban juthat bérleményhez” – fogalmazott ez az elemzés, és ugyan ezt még valóban csak feltételes módban érdemes mondani, a veszély valóban létező. De a teljes összképben még ennél is sokkal többről van szó. Az albérletpiacra bérlőként most megérkező 18–19 évesek egészen más online kultúrában nőttek fel, mint a náluk idősebbek, az övék az első olyan korosztály, akik már kisgyerekként kattintották el az első szelfit, mindenki másnál sokkal otthonosabban mozognak abban a helyzetben, amikor az embernek néhány másodperc alatt kell felhívnia magára a figyelmet Instagramon vagy TikTokon, ha pedig ez a tudás a birtokukban van, természetes, hogy használják az albérletkeresésben is. És mivel egy ilyen hirdetésre sokkal könnyebb felfigyelni, az idősebbek is rákényszerülnek, hogy hasonlóképp keressenek albérletet maguknak.

Ráadásul így az ember könnyen közzéteheti magáról a legfontosabb olyan tudnivalókat is, amelyekkel sok kellemetlenségtől megkíméli magát. Az albérletkereső oldalakon rendszeresen előforduló panasz az, hogy valaki hiába írja ki, hogy kisállattal keres lakást, csak több telefonálás vagy személyes találkozó után derül ki, hogy a kiadó efelett elsiklott, és mégsem engedné be állattal – aki viszont kitesz egy szelfit a kutyájával, az máris megúszhatja ezt a tortúrát.

És persze az is egyértelmű, hogy ha egy 18 éves, egyetemre épp felvett ember mosolyog a képeken, akkor azonnal látszik: nagyon valószínű, hogy neki most nincs gyereke, és rövid időn belül nem is lesz. Márpedig akárhogy változzon a magyar albérletpiac, az továbbra is az állandóságot jelenti, hogy ha valakinek gyereke van, az a lakáskiadók számára nagyobb visszatartó erő, mint az állat vagy a dohányzás.