Drágábban adható el egy felújított ház, mégis kevesen korszerűsítenek

A kétablakos, egy vagy kétszintes, a hatvanas, hetvenes, illetve nyolcvanas években épült, eladó házak háromnegyede(!) szigetelés nélküli, a szigetelt otthonok aránya nagyon lassan növekszik – derül ki egy friss, 2021 szeptemberében készített elemzésből.

Az Otthontérkép Csoport és Knauf Insulation közös kutatása az úgynevezett zömmel kétablakos „Kádár-kockákat”, illetve ezek hetvenes évek közepétől felhúzott, kétszintes változatait vizsgálta meg az egész országban. A vizsgálatban a 60 és 200 négyzetméter közti alapterületű családi házak szerepeltek csak.

Az egész országra kiterjedő kínálatban mindössze a házak 27 százaléka rendelkezett szigeteléssel.

Ez az arány egy évvel ezelőtt 25 százalék volt, azaz egy év alatt mindössze 2 százalékot emelkedett a szigetelt házak aránya.

Pedig a felújított házak ára a 2020-es pandémiát követő őszi árakhoz képest 2021 szeptemberére 29 százalékkal lett drágább országszerte.

Ez a főváros jobb kerületeiben és a Balaton-part közelében jellemzően 40-50 millió, de inkább 60-80 millió forinttól felfelé induló házárakat alapul véve átlagosan 7-9 milliós ártöbbletet jelenthet, ha a ház fel van újítva vagy szigetelték. Egy budai vagy zuglói, 1980-1990 között épült, szépen karbantartott, nemrég felújított, korszerűsített, szigetelt ház akár 30-40 millió forinttal is többet érhet a piacon, mint a nagyon hasonló adottságú, de korszerűsítésre szoruló társa.

A legkorszerűbb elektromos fűtéssel felszerelt, általában újszerű, felújított, többnyire szigetelt házak árnövekedése nagyon magas, 38 százalékos volt.

Családi házaink hőszigetelés tekintetében egyébként regionális összehasonlításban sem állunk jól. Miközben a magyar családi házak 25-27 százaléka szigetelt, addig az 1,4 millió osztrák családi ház 80 százaléka, az 5 millió lengyel ház 59 százaléka, a 800 ezer szlovák családi otthon 35 százaléka, az 1,5 millió cseh ház 25 százaléka kapott a hideggel és a meleggel szembeni védelmet.