779

ennyi nap telt el azóta, hogy Karácsony Gergely főpolgármester jelenlétében ünnepélyesen lezárták a Lánchidat és ténylegesen megkezdődött a leghíresebb budapesti híd felújítása. Az biztos, hogy ekkora már időszerűvé váltak a munkálatok, hiszen már 2013-ban is jelentek meg olyan cikkek, hogy „rohad” a Lánchíd, mondván egyre több helyen lyukad át a szerkezet vasburkolata, és a híd is erősen korrodálódik. Az akkori tervek szerint már 2015-ben megkezdődött volna az átkelő megújítása, ez csúszott végül további hat évet.

Mielőtt továbbmennénk, mutatunk is néhány fotót arról, hogy milyen állapotban várta a híd a felújítást.

 

Arról, hogy minek köszönhető a csúszás, hogy milyen politikai viták és pénzügyi nehézségek nehezítették a munkálatokat ebben a cikkünkben írunk bővebben:

 

Tíz év, két főpolgármester, 26 milliárd forint - átadják a felújított Lánchidat, a kormány-főváros csata szimbólumát

Oda-vissza kitolások, kreatív jogértelmezések, de tíz évvel az első befuccsolt közbeszerzés után kész a Lánchíd felújítása. Megmutatjuk, milyen politikai csatározások végeredménye a híd, amit csütörtök este piknikkel, perecosztással, fényoroszlánokkal adnak át a gyalogosoknak.

No, de térjünk vissza két évvel ezelőttre: a gyalogosforgalom elől a hidat 2021 májusában lezárták, a munka előkészítése ugyanis már ekkor elkezdődött. Júniusra felépítették a pesti oldali toronydarut (a budai oldali alapozása a teljes lezárással egyszerre kezdődött), illetve elkészült a felújításhoz szükséges alsó állványzat, így a szakemberek meg tudták vizsgálni, mennyire korrodálódtak a híd alsó részei.

Bár jó hír volt, hogy az akkori vizsgálatok szerint a szerkezeti, tartóelemekben nem keletkezett jelentős korrózió, azonban az egyéb elemekben igen, akadtak például olyan kábeltálcák, amiket szinte teljesen elmart a rozsda.

Mit változott?

A híd felújítása során igencsak meghatározóak voltak az örökségvédelmi szempontok, hiszen a kiindulási alap az 1916-os híd volt. Ennek megfelelően térnek vissza például a három ágú kandeláberek a híd világításában. Ha már világítás: az is teljesen megújult, LED-es lámpatesteket kapott, aminek köszönhetően a remények szerint nemcsak gazdaságosabb, hanem környezetbarátabb is lesz a kivilágítása.

Ami magukat a munkálatokat illeti, a felújítás során a híd tartószerkezetét nem cserélték le, csak átvizsgálták, és javították, ahol szükségesnek látták, ezzel párhuzamosan pedig minden elem új felületi védelmet kapott. A régi vasbeton pályaszerkezetet teljesen kicserélték, ez pedig már acélelemekből készült, amelynek tulajdonságai jobbak, mint a vasbetoné, emellett pedig nemcsak tartósabb, de könnyebb is.

A felújításon két toronydaru dolgozott a hídfőknél, két sínen mozgatható bakdaru pedig a hídon. Itt nem volt minden gördülékeny az elején, hiszen a budai oldali toronydaru előkészítése során beleütköztek a hídfő 1916-os alapozásába, de elég volt pár négyzetméterrel kiszélesíteni a munkaterületet, hogy a darut kicsivel arrébb fel tudják állítani.

Az összesen 80 ezer négyzetméter felület festéséről, korrózióvédelméről is gondoskodni kellett: 700 köbméter vasbetont bontottak el, összesen ezer tonna új szerkezetet építettek be. Ezen felül a híd közúti pályaszerkezetét teljesen elbontották és újjáépítették, de a hídhoz tartozó, jellegzetes oroszlánokat is „a sörényüktől a farkuk hegyéig” restaurálták, a pesti oldalon lévő állatok pedig visszakapták Széchenyi gróf és a híd építésének finanszírozását szervező Sina György báró bronzcímerét is.

Az viszont már 2019-ben eldőlt, hogy a járdákat nem fogják kiszélesíteni, hiszen a híd nem bírta volna el a többletterheket. Ahogy a fővárosi önkormányzat akkor a hvg.hu érdeklődésére közölte: "A Főmterv Zrt. megbízásából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszéke mérések alapján vizsgálta, hogy a hídszerkezet hogyan képes elviselni a járdaszélesítésből adódó többletterheket. Tekintettel a vizsgálat eredményeire – mely szerint a járda szélesítése már a láncok jelentős statikai megerősítését is, és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukálna – műszaki, városképi és finanszírozási okokból a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa javaslata alapján a kormány visszavonta a Széchenyi lánchíd járdaszélesítésének többlettámogatását. Ezért a járdák felújítása továbbra is a jelenlegivel azonos módon 2,2 méter szélességben valósul meg."

Ugyanakkor a hídra visszaengedett gyalogosok sem maradnak újítás nélkül, hiszen a híd lábánál kiszélesítették az ott található gyalogos-aluljárókat, és a lépcsőket is felújították.

Egyről a kettőre

A munkálatok lépésről lépésre haladtak, aminek több oka volt: nem szabad elfelejteni, hogy a Lánchíd a város közepén áll, így környékén nemigen van lehetőség nagy mennyiségben anyagokat tárolni. Ennek megfelelően, hogy minél kisebb hatása legyen a városi közlekedésre, a nagyrészt Csepelen készült új acélelemeket éjszaka vitték a hídhoz – közúton. Sőt, a beruházást az is nehezítette, hogy két nappal a híd lezárása után világháborús bombát találtak a közelében - néhány nappal később pedig egy hatalmas török kori ágyúgolyó is előkerült.

Júliusban már a Lánchíd felújításával megbízott A-Híd mutatta be, hogyan darabolták fel egy tortához hasonlóan az átkelőt, amire azért volt szükség, mert egyrészt kicserélték a pályaszerkezetet, másrészt pedig azért, mert hozzá kellett férni az alatta található hídszerkezethez.

A munkálatok során kihívást jelentett, hogy a pályaszerkezet bontásával egyidejűleg el kellett kezdeni építeni az új hídpályát is, statikailag ugyanis a híd nem viselte volna el, ha egyszerre túl nagy terhelés szűnt volna meg.

Július végén Csepelről meg is érkezett az új acélszerkezet - összesen 94 darab ilyen volt - első két táblája, az egyenként 11 méter hosszú, 3,5 méter széles és 8 tonnás pályatáblákat a híd közepébe építették be.

Augusztus elején pedig már arról adtak hírt, hogy megkezdődött az oroszlánok eltávolítása a hídről, majd felújításuk egy újpesti műteremben.

Fun fact:

a sóskúti mészkőből készült szobrokat több kőtömbből faragták, egy oroszlán három részből áll össze. Az elemek tömege egyenként 2,8 tonna, 5,5 tonna és 4,3 tonna. Egy kőoroszlán összesen tehát 12,6 tonna, vagyis valamelyest nehezebb, mint egy alacsonypadlós, városi szóló autóbusz utasok nélkül.

A munka azonban nem a tömegük miatt volt nehéz, hanem azért, mert a mészkő a környezeti hatások miatt „elgipszesedik”, megköti a szennyeződéseket, a felszíne pedig elszíneződik, először különleges vegyszerekkel kel megtisztítani a szobrokat. Csak ezt követően pótolhatják a hiányzó darabokat, és végezhetik el rajtuk a szükséges javításokat.

A felújítás jól haladt, 2021 augusztus közepén már arról számolhattunk be, hogy a medernyílásban befejezték az elöregedett vasbeton pályalemez bontását, és beemelték az első új acél pályatáblát is a híd közepére. A beemelés előtt előkészítették a helyét, felmérték a tartószerkezet állapotát és kijavították, ahol kellett. A pályalapot ezután a pontos helyére illesztették, odahegesztették, majd két festékréteget vittek fel rá, hogy megvédjék a rozsdásodástól. Egy hónappal később pedig már az is látszott, hogy milyen lesz a Lánchíd új színe.

Decemberben egy videót is közzétettek arról, hol tart épp a felújítás:

Ugrunk egy kicsit az időben, 2022 februárjában már arról számolt be Karácsony Gergely, hogy „a híd mindkét végén elkészült a gyalogos, illetve gyalogos-kerékpáros aluljáró szerkezetének a fele, így látszik már, hogy milyen keresztmetszete lesz az átjáróknak.” Emellett a pesti oldalon ekkora elkészült a közúti aluljáró egyik végén a kőfelületek restaurációja.

Az év áprilisában jött hír arról, hogy közel van a pesti oldali oroszlánok felújításának vége, a budaiaknak ez után kezdtek neki. És hogy mi tartott ennyi ideig? Először különleges, vegyszeres pakolásokat tettek azokra a felületekre – például a pofa vagy a hajlatok környékére –, ahol a környezeti hatások sötétebbé tették a szobrok felületét, és orvosi lézert is bevetettek, hogy eltávolítsák a legmélyebben lévő szennyeződéseket. A szobrok hibáit kőkiegészítő habarccsal javították ki, az elkopott vagy kitört oroszlánfogakat pedig szénszálas csapokkal tették vissza a helyükre. A restaurátorok csak olyan részeket pótoltak, amelyek korábban is bizonyíthatóan léteztek, illetve nem nyúltak például azokhoz a gödröcskékhez sem, amelyek természetesen keletkeztek a mészkő felületén az elmúlt 170 évben. A restauráció utolsó állomásaként patinázást végeztek, azaz mélyítették a nemrég beépített részletek színét, hogy azok tökéletesen illeszkedjenek a szobrok eredeti anyagához.

Májusban azt is megtudtuk, hogy a Duna vízszintje alatt 14 méterrel is festik a Lánchidat, a vízszint felett pedig több mint 23 méter magasan készültek el a koronasaruk festésével – belülről.

Egy évvel a felújítások kezdete után jött a hír, hogy, igaz, akkor még csak a munkások számára. Az acéllemezek beépítését amúgy a híd közepén kezdték el a szakemberek, majd a bontási munkálatokkal megegyezően két irányba haladtak az építéssel.

Augusztusban annyira előrehaladtak a munkálatok, hogy az egyik toronydarut is le lehetett már bontani, hiszen véget értek a budai hídfőjének környezetében azon munkák, amelyek során hatalmas acélelemeket kellett mozgatni. A 12 tonna teherbírású szerkezet szétszedése amúgy nem kis mutatvány: egy óriási autódaru segítségével szakaszosan kellett leemelni le a toronydarut rögzítő, összesen több mint 100 tonnás súlyokat, majd lebontani a 45 méteres gémet és a mintegy 30 méter magas vázszerkezetet.

Októberre az összes oroszlán visszakerült a helyére, ekkor már azt közölte a felújítást végző A-Híd Zrt., hogy nem lesznek már olyan, nagyobb volumenű munkák, amelyek a restaurált szobrokat veszélyeztetnék.

Novemberben először leaszfaltozták a hidat (egyetlen nap alatt felkerült a hídfők közötti, mintegy 2400 négyzetméternyi útpályára a legfelső aszfaltréteg), majd teszteltek: jó alaposan megpakolták a Lánchidat, hogy kiderüljön, mekkora terhelést bír. Ehhez 24, egyenként 20 tonnás tehergépkocsit használtak fel, a statikus és dinamikus próbaterhelésen részt vevő a szakemberek pedig azt mérték, hogy milyen alakváltozásokat idéz elő a Lánchíd szerkezetében a felvonulás. Ezenkívül mérték azt is, hogyan viselkedik a híd, ha nagy tömegű jármű halad át rajta 5, 20 és 30 kilométer per órás, valamint a tehergépkocsival biztonságosan elérhető legnagyobb sebességgel.

December közepén jött a következő nagy mérföldkő: ekkor nyitották meg a Lánchidat a buszok, kerékpárok és taxik előtt. A gyalogosoknak nem, mert a járdákat ekkor még felújították, ők mostantól használhatják a hidat.

Idén áprilisban, húsvétkor volt egy meglepetés is, hiszen ekkor az oroszlánok helyét egy nyuszi vette át:

Májusban még zajlottak a munkálatok, ekkor a föld alatti és a híd környezetében végzett feladatokat végezték.

Ugyanakkor ekkor már közzétették azt is, hogy milyenek a Lánchíd környékének látványtervei: