A bankok által októberben megítélt lakáscélú hitelek 118 milliárdos összege még mindig nem reményteli az építőipar és az építőanyag kiskereskedelem számára – mondta Juhász Attila, az ÉVOSZ építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke. A szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy az októberben befogadott lakáscélú hitelek összege ugyan meghaladja a mélypontnak tekinthető 2023-as értékeket, de messze elmarad a 2021-es ’22-es csúcsidőszaki hitelezéstől.

A használtlakás-piac az ingatlanpiaci szakértők szerint ugyan az elmúlt időszakban pezsgésnek indult, ám az októberben használt lakások vásárlására megítélt 91 milliárd forintnyi hitel reálértéken még mindig elmarad a 2021-es havi 90 milliárd forint feletti értékektől. „Ez azért érinti fájdalmasan az építőipar kisebb szereplőit, mert a használt lakások felújítása sok mikro- és kisvállalkozás megélhetését biztosítja” – magyarázta az ÉVOSZ tagozati elnöke.

További probléma, hogy az építésre és bővítésre, illetve a felújításra és korszerűsítésre megítélt hitelek sem nagyon mozdultak el a mélypontról. Az előbbiekre októberben megítélt 8 milliárd forint jócskán elmarad a 2022 tavaszi, 20 milliárdot is meghaladó értékektől, a felújítási és korszerűsítési hitelek 4 milliárdos összege pedig nominálisan is csak negyede a csúcsidőszaki havi 12-13 milliárdnak – mondta a szakértő.

Az ÉVOSZ tagozati elnöke úgy véli, az új vidéki otthonteremtési támogatás, az energiahatékonysági támogatás egyszerűsítése, valamint a további tervezett lakhatási támogatások felpörgetése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a hazai építőiparban tevékenykedő kkv-k új lendületet vegyenek.

Gyors megoldást jelentene továbbá az építőipar és ezen keresztül a gazdaság növekedésére, ha az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerről (EKR) szóló törvény várható módosításában számottevően megemelnék az energiakereskedők energiahatékonysági hozzájárulásának jelenlegi 0,5 százalékos mértékét, mert ez több tízezer ház és lakás energiahatékonysági felújításának lehetne ösztönzője – tette hozzá Juhász.