Bár vannak közöttük, amelyek korábban születettek a Boucicaut-féle Le Bon Marchénál, valójában mindegyik áruház a francia vidéki kalapkészítő fia által bedobott forradalmi ötleteknek köszönhetik sikerüket és hírnevüket.

A francia kereskedő pompás külsőt álmodott meg áruházának, nem adta alább annál Gustave Eiffelnél, aki később tornyával írta be magát Párizs történetének lapjaira. A távirati iroda szerint Boucicaut megbízásából 1869-ben a francia mérnök bővítette az áruházat csillogó templommá. És hála annak, hogy feltalálták az elektromos árammal működő lámpákat, az emberek egész nap kószálhattak az áruház kivilágított helyiségeiben.

Más párizsi áruházak, a Le Printemps vagy a Galeries Lafayette mind Boucicaut nyomában loholtak: kiadó üzlethelyiségeket kínáltak, szabott árakat, helyet a nézelődésre, a próbálásra és a pihenésre, kikapcsolódásra. Az áruházak "kedvéért" született meg a pret-á-porter divat, a fix ruhaméret. Boucicaut még egy olvasótermet is berendezett az unatkozó férfiaknak. Ötletei beváltak, a nők akár 12 órát is eltöltöttek egyhuzamban a modern szentélyben. Az orvosok pedig új betegséget azonosítottak, a kleptomániát, amely aztán "tömegével" jelentkezett.

Boucicaut és neje, Marguerite még azt is felismerte, hogy a társasági hölgyeknek gyakran kellemetlen, hogy férfiak szolgálják ki őket. Ennek megfelelően a Le Bon Marché egyre több nőt kezdett foglalkoztatni. Fekete selyem ruhában végezték cseppet sem könnyű, rosszul fizetett munkájukat. Boucicaut-ék azonban egyre jobb munkafeltételeket kínáltak nekik, kantint, orvost és szállást bocsátottak a rendelkezésükre - írta a távirati iroda.