Két éve landolt a Marson a Curiosity
Nem csak ezt az évfordulót ünneplik a jövő héten: a vörös bolygón egy év 687 földi napnak felel meg, így az ottani időszámítása szerint a landolás egy éve történt.
Földi számítás szerint augusztus 6-án lesz pontosan két éve, hogy a Curiosity megkezdte munkáját a Marson.
Az eredeti tervek szerint a második "születésnap" a 2,5 milliárd dollárba kerülő misszió végét is jelentené, de a nagy sikerre való tekintettel a Curiosity útját meghosszabbítják "amíg lehet". A marsjáró kutatócsapata azt sem tartja kizártnak, hogy a misszió egy évtizedig is tarthat. A rover az űrkutatások világának abszolút kedvencévé lépett elő, ezzel jót tett az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) kissé megkopott imidzsének.
Miközben a kutatórobot nyolc kilométert megtett a Marson, átélt viharokat, számítógépes hibákat, rövidzárlatokat, bevetette lézerét, kőzetmintákat vett, több száz gigabájtnyi adatot és tízezernyi fotót küldött a Földre. A NASA örömére a landolás óta minden szinte zökkenőmentesen zajlott - leszámítva egy kerékhibát, ami 2013 vége óta okoz gondokat. A szakértői csoport ennek orvoslására és a károk csökkentésére változtatott az útvonalon és a vezetési módszeren. A Curiosity útján csaknem 1,6 millió rajongó követi a Twitteren.
A misszió célját, vagyis hogy életre utaló jeleket kutasson a Marson, a Curiosity már régen teljesítette: egy kis lapátnyi Mars-kőporban többek között kén, nitrogén, foszfor és szén nyomait találta. Ezek a kémiai anyagok mind fontos szerepet játszanak az élet létrejöttében. A NASA ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Marson lehetséges a mikrobiális élet.
Június végén a Curiosity először hagyta el azt a hússzor huszonöt kilométeres területet, amelyet a landolása óta bejárt,. Most nyugat felé, a Sharp hegy irányába tart. A rover célja hosszútávon az, hogy előkészítse az utat az emberek számára. Jelenleg meglehetősen egyedül van a vörös bolygón: csak elődje, a már tíz éve a Marsot kutató Opportunity járja a bolygót bizonyos távolságban, illetve néhány űrszonda kering a planéta körül.
A NASA novemberben újabb szondát küldött fel: a Maven szeptemberben érkezik meg, hogy a légkört vizsgálja.
A tervek szerint az amerikai űrkutatási hivatal 2020-ban felküldi a Curiosity 2.0-t, a 2030-as években pedig már embereket is. A 2020-ban induló marsjáró következő évben érkezik meg a vörös bolygóra, fedélzetén többek között egy UV-lézerrel és egy oxigénelőállító műszerrel. Az egyelőre név nélküli robot összesen hét olyan kutatóeszközt visz fel a bolygóra, amelyekkel a NASA szerint korábban nem is létező tudományos vizsgálatok valósíthatók meg.
Az UV-lézerrel a robot még részletesebben tudja megvizsgálni a Mars kőzeteit, mint a két éve a bolygón dolgozó Curiosity. A Moxie nevet kapott műszer pedig a Marson lévő széndioxidból lesz képes oxigént előállítani.
A hét műszert - többek között kamerákat és egy radart - a NASA összesen 58 javaslat közül választotta ki. Az eszközök végső fejlesztése, illetve előállítása különböző amerikai, francia, spanyol és norvég egyetemeken történik, erre az űrkutatási hivatal 130 millió dollárt (mintegy 30,4 milliárd forintot) fordít. "A Curiosity sikerei előrébb visznek minket. A keréknyomokat a jövőben emberi lábnyomok követhetik" - fogalmazott Charles Bolden, a NASA igazgatója.
