Rosszul tudtuk, mégsem vándoroltak évszázadokig a magyar törzsek?
Az Uráltól a Kárpátokig néhány évszázad helyett csupán néhány évtizedig tarthatott a vándorló magyarok útja – vélik újabb régészeti eredmények alapján a magyar őstörténettel foglalkozó kutatók. Vásáry István akadémikus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportjának vezetője ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az írott források szűkössége miatt a szakemberek sokszor hipotézisekkel kénytelenek a tényeket pótolni.
"Az államalapítást megelőző korai magyar történelem iránt már a rendszerváltás előtt is nagy volt az érdeklődés. Az elmúlt huszonöt évben a helyzet leginkább a tekintetben változott, hogy a könyvpiacon hihetetlen mennyiségű új kiadvány jelent meg. Ezek háromnegyed része azonban nem tudományos munkának, inkább fantazmagóriának nevezhető" – értékelte a magyar őstörténeti kutatásokat övező, fokozott figyelmet Vásáry István. Hozzátette: a tudományosan megalapozott munka jelentőségét növeli az is, hogy a tapasztalatok szerint a laikusok egy része idegenkedve tekint azokra az eredményekre és publikációkra, amelyek az akadémiai szférából érkeznek.
A tudós véleménye szerint a magyar őstörténet kutatásában a nyelvtudomány és a történettudomány lényegében elérte határait. Az írott források rendkívül szűkösek: néhány tucat oldalon összefoglalhatók a bizánci és arab feljegyzések. "A feltáratlan régészeti leletanyag azonban hatalmas lehet. Még a Kárpát-medencében is csupán a tárgyak vagy csontok töredéke került elő" – mondta Vásáry István, aki ezért arra számít, hogy a következő időszakban a magyar őstörténeti kutatásokban felerősödhet a régészek szerepe. A MŐT vezetője utalt azokra az ásatásokra, amelyeket Türk Attila régész folytatott helyi szakemberekkel ukrán és délorosz területeken.
Mint kiemelte: a magyar törzsek vándorlásának feltételezett útvonalán talált régészeti leletek feldolgozása nyomán a kutatók egy új teóriát is megfogalmaztak. Eszerint a korábban széles körben elfogadottnak tartott évszázadok helyett csupán öt-hat évtized alatt érhettek el a magyarok az Urál vidékétől a Kárpátokig. "Az új hipotézis elveti azt a múlt század harmincas éveiben kidolgozott elméletet, amely az 5. századi nagy sztyeppei népmozgásban részt vevő, a Kaukázust érintve a délorosz puszták felé vándorló onogurokat a magyarokkal azonosította" – emelte ki Vásáry István. Mint fogalmazott: az, hogy az onogur elnevezés (a latin Hungarus stb.) mikortól alkalmazható a magyar törzsekre, egyelőre nem világos, de az biztosnak tűnik, hogy évszázadokkal későbbre datálható a korábban feltételezettnél.
