A Fővárosi Bíróság - az ügyben érintettek rendkívül nagy számára tekintettel - sajtóközlemény útján értesíti a sértetteket a tárgyalás megkezdéséről. A gyémántos csalássorozat első tárgyalási napja 2012. január 19-én, délelőtt 9 órakor kezdődik. A tárgyalást a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság épületében tartják.

A DT Diamond Rt. ügyében még 2004 novemberében indult a nyomozás. A BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya a PSZÁF feljelentése alapján kezdett vizsgálódni. A feljelentés szerint felmerült annak gyanúja, hogy a cég jogosulatlan pénzügyi tevékenységet folytat. A rendőrség először - bűncselekmény hiányára hivatkozva - megszüntette a nyomozást, de e határozat ellen a pénzügyi felügyelet és egy sértett is panasszal élt, ezért 2005-ben folytatták a vizsgálódást.

A DT Diamond Rt.  befektetési formaként foglalkozott gyémántértékesítéssel. Ennek lényege az volt, hogy a cég az ügyfelekkel adásvételi szerződést kötött meghatározott sorozatszámú, minőségi bizonyítvánnyal rendelkező, sértetlen gyémánt megvásárlására, s e szerződés mellékletét képezte egy gyémántértékesítési megállapodás is, mely szerint a céget a vásárlók megbízták a tulajdonukba került gyémánt későbbi időpontban történő továbbértékesítésével.

A cég egyúttal kötelezettséget vállalt a gyémánt szerződés szerinti, meghatározott időpontban történő értékesítésére, s a befektetések után igen jelentős - hosszabb futamidők esetén akár 51-88 százalékos hozamot ígért a befektetőknek. A részvénytársaság által az ügyfeleknek adott tájékoztatás azonban nem fedte a valóságot, különös tekintettel éppen a lényegesen magasabb visszavásárlási ár garanciájára.

A kirendelt igazságügyi ékszer- és drágakőszakértő azt is megállapította, hogy az eladott gyémántok értéke alig 20-30 százaléka volt az ellenértékként kifizetett összegnek. A vádiratot képező nyomozás adatai szerint a cég korábbi vezetője összesen mintegy 500 millió forint kárt okozott, összesen 659 sértettnek.

Meggyanúsították, majd megvádolták a társaság későbbi vezetőjét is, aki - miután 2005 áprilisában megvásárolta a céget - értékesítés céljából bekérte a sértettektől a gyémántokat, ám sem azokkal, sem a gyémántok ellenértékével nem számolt el. Ezen túlmenően fedezetlen banki pénzfelvételi bizonylatokat adott az ügyfeleknek, a gyémántok ellenértékének kifizetése céljából, így összesen 176 millió forint kárt okozott 180 sértettnek.