Az első nyolc vádlott az Észak-alföldi Munkaügyi Felügyelőségénél dolgozott. A másodrendű vádlott 2011 májusától kormánytisztviselőként az igazgatóhelyettesi posztot töltötte be. A többi 23 vádlott pedig olyan cégek képviselője, amelyeket érintett vagy érinthetett munkaügyi ellenőrzés.

A munkaügyisek gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozókat figyelmeztettek arra, hogy ellenőrzést kaphatnak, vagy pedig megkezdett eljárásokat próbáltak befolyásolni. Sokszor felhívták a helyszínen intézkedő munkaügyi ellenőrt és megpróbálták rábeszélni, hogy elnézőbb legyen a szabálytalanságokkal szemben.

Volt, akinél ennek köszönhetően elmaradt az ellenőrzés, kevesebb lett a bírság, vagy időben el tudták tüntetni a hiányosságokat.

A bíróság az elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadása, közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés miatt, ezért nyolc év börtönbüntetésre és nyolc év közügyektől eltiltásra ítélte.

A másodrendű vádlott hivatali vesztegetés elfogadása, közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés miatt hét év börtönt és hét év közügyektől való eltiltást kapott.

Tizennyolc vádlott esetében közokirat-hamisítás, vagy hivatali vesztegetés bűntette miatt 1-2 év börtönbüntetést szabott ki a törvényszék, a szabadságvesztés végrehajtását két év, illetve három év próbaidőre felfüggesztette, egy vádlottat pedig előzetes mentesítésben részesített.

Hét vádlottat pénzbüntetésre ítélt, három vádlottat felmentett, míg egy vádlottal szemben megszüntette az eljárást a bíróság.

A Debreceni Törvényszék ítélete nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a tárgyaláson jelenlévő vádlottak és védőik vagy fellebbezést jelentettek be, vagy három nap gondolkodási időt kértek. Az ügyészség is három nap gondolkodási időt kért.