Ma 67 éve, hogy Auschwitzban egyetlen éjszaka alatt több ezer romát megölve felszámolták a cigánytábort. Augusztus 2. a roma holokauszt emléknapja. A koncentrációs- és munkatáborokban, a deportálások és a helyi kivégzések során mintegy félmillió európai roma pusztult el.

A magyarországi roma áldozatok számáról máig viták folynak: a legmerészebb becslések több tízezerről szólnak. Sok helyen minden dokumentum nélkül hurcolták el a cigányokat vagy lőtték bele őket a falu szélén sietve megásott tömegsírokba, és az iratok is nagy számban semmisültek meg. Ugyanakkor az is tény, hogy a romák deportálásával kapcsolatban országos érvényű rendeletek csak a nyilas érában születtek, és a helyi közigazgatás sok helyen szabotálta azok végrehajtását.

A negyvenes évek elején több településen – mint például Esztergomban 1942-ben – zárt cigánytelep létesítéséről döntöttek a városatyák, amit a cigányok csak munkavégzés céljából hagyhattak el.

©

Karsai László történész kutatásai szerint a magyar adminisztráció által alkotott rendelkezések 1944 márciusáig kizárólag a néhány ezer főre tehető vándorcigányokra vonatkoztak, az akkor mintegy kétszázezer főre becsülhető hazai cigányság túlnyomó része állandó lakóhelyen élt, és többé-kevésbé rendszeres foglalkozást űzött. Egy másik kutató, Bársony János azonban arra figyelmeztet, hogy „a hagyományos cigány mesterségek döntő része helyváltoztatást igényelt, hiszen egyetlen község ezeket a szakembereket munkával ellátni nem tudta", és több olyan települést említ, ahol a cigányokat minden dokumentáció nélkül végezték ki. Ilyen tömeggyilkosságokra került sor egyebek mellett Várpalotán, Lajoskomáromban vagy a Tolna megyei Lengyelben. A cigányok egy részét a komáromi Csillag-erődben gyűjtötték össze, később a munkaképes korú férfiakat és a gyermektelen nőket deportálták, a többieket hazaengedték.

Németországban az 1935 szeptemberében elfogadott állampolgársági törvény a „német vagy fajrokon vérű állampolgárok” kategóriájából már nemcsak a zsidókat, de a cigányokat is kizárta. 1937-től a fajkutató Robert Ritter az összes németországi cigány családdal készített interjúval és azoknak a rendőrségi dokumentumokkal való összevetésével próbálta bizonyítani, hogy a romáknál örökletes a bűnözési hajlam. Ritter csaknem az összes németországi cigány családfáját megrajzolta, és megállapította, hogy a Németországban született cigányok kilenctizede „kevertvérű”, és a német lumpenproletariátussal való keveredésből született.

Himmler egyik 1938. decemberi körlevele szerint: „tapasztalat bizonyítja, hogy kevertvérű cigányok játsszák a legnagyobb szerepet a cigánybűnözésben”. 1938 márciusában népszámlálás alá vetették a cigányokat, áprilisban megvonták tőlük a szavazati jogot, májustól nem járhattak többet iskolába, és deportálni kezdtek minden olyan férfit, aki nem valamelyik gazdánál dolgozott. Júliusban megtiltották a nem cigányokkal való házasságkötésüket, majd 1939-ben elkezdődnek a tömeges deportálások.

©

Auschwitzban a cigányok számára külön családi tábort állítottak fel, azzal az indokkal, hogy „közismert: a cigányoknak nem csak közösségi, de családi érzése is felfokozott”.

Mengele és kollégái több orvosi kísérletet hajtottak végre cigányokon: tesztelték, hogy meddig tudnak életben maradni azok, akik csak sós vizet kapnak, és hogy az eszméletlenségre fagyasztott emberek mennyi idő alatt térnek magukhoz. (Egyedül 1945 januárjában 120–140 cigány lányt sterilizáltak a ravensbrücki táborban, a legfiatalabb közülük 8 éves volt.)

Himmler 1944 nyarán adott parancsot az auschwitzi cigánytábor likvidálására. A tábor felszámolása előtt kétezer még munkaképes cigányt más táborokba szállítottak át, a többieket, mintegy négyezer embert augusztus másodikán a gázkamrákba terelték.

A cigánytábor lakói — egy lengyel túlélő visszaemlékezése szerint — ellenálltak: „a férfiak tábora több ezer ember kiabálására ébredt. Amint kiléptünk a barakkokból, láttuk mi történt. A cigányok táborát fényszórókkal világították meg, cigány férfiakat és nőket, gyerekeket az SS-ek ötösével állították sorba, hogy a krematóriumba vigyék őket. De szerencsétlenek minden erejükkel ellenálltak. A dulakodás egész éjjel tartott, de reggelre a cigányok tábora már üres volt.”

 Roma Sajtóközpont (RSK)

Az RSK hírei és háttéranyagai mások mellett TÁMOP-5.5.4/B-09/1-2009-0005-ös projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készülnek.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Roma holokauszt konferencia Budapesten

A roma holokausztról rendeznek nemzetközi konferenciát július 31. és augusztus 3. között Budapesten - tette közzé honlapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium.

Itthon

Roma holokauszt: megemlékezések országszerte

A roma holokauszt 60. évfordulója alkalmából Egerben kopjafát, Hódmezővásárhelyen oszlopot állítottak az áldozatok emlékére. Győrött is megemlékeztek a meggyilkolt romákról, míg Budapesten Medgyessy Péter miniszterelnök mond beszédet.

Zuckerberg szerint felkészültek 2020-ra, nem érheti őket meglepetés

Zuckerberg szerint felkészültek 2020-ra, nem érheti őket meglepetés

Zuckerberg elmondta, hogyan jött létre a Facebook – és nem nevette el magát

Zuckerberg elmondta, hogyan jött létre a Facebook – és nem nevette el magát

"Nem kerültünk közelebb az álmainkhoz" - így ünnepltek a pártok

"Nem kerültünk közelebb az álmainkhoz" - így ünnepltek a pártok

Újabb melegrekord dőlt meg, július végét idézte a mai időjárás

Újabb melegrekord dőlt meg, július végét idézte a mai időjárás

Nem mindegy, kinek mennyi a horkolási indexe

Nem mindegy, kinek mennyi a horkolási indexe

Mészáros Lőrinc öccsének cége is állami megbízáshoz jutott

Mészáros Lőrinc öccsének cége is állami megbízáshoz jutott