A Magyar egészségügy - a betegek vagy a profit védelme című, a Fidesz által kezdeményezett politikai vitanapon az egészségügyi tárca vezetője kiemelte, a javaslat célja nem a tulajdonosváltás, hanem a hatékony gazdálkodási formák bevezetése. Csehák a betegek érdekének és a profitnak a szembeállítását áldilemmának nevezte, s emlékeztetett: az előző kormány hasonló jogszabálya szintén a magántőke bevonását célozta meg.
Csáky András (MDF) bírálta a kormányt, mondván, rövid idő alatt jelentős károkat okozott az egészségügyben, félelmet keltett a szféra dolgozóinak körében, kiszámíthatatlanná tette az egész rendszert. Szerinte a járóbeteg-szolgálat kiszámíthatatlanná vált, a gyógyszerkassza várhatóan túllépi a kereteket, az 50 százalékos bérfejlesztésből számos szakszolgálat nem részesült.
Mézes Éva (SZDSZ) szerint a közhasznú társasági formának a fő hátránya, hogy nincs esélye a befektetett tőke megtérülésének, noha az egészségügynek jelentős vállalkozói tőkére lenne szüksége. Az egészségügyi privatizáció, mint mondta, bevételt ugyan nem jelent a költségvetésnek, de az állami kiadásokat csökkenti, és javítja a betegellátás színvonalát. Az SZDSZ frakciója támogatja az irányított betegellátás kiszélesítését, s amellett van, hogy az orvosok minél nagyobb része szabadabb munkaviszonyt alakíthasson ki munkáltatójával - mondta.
Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka ismertette azt az öt pontból álló intézkedési tervet, amelyet felszólalása végén átadott az egészségügyi miniszternek. Az ellenzéki képviselő úgy vélte, az elkövetkező egy évben az esélyegyenlőség érdekében ki kell egyenlíteni a gyógyszerköltségeket, csökkenteni kell a várakozási időt, s az áremelkedés megállítása érdekében több évre szóló megállapodást kellene kötni a gyógyszergyártó cégekkel. Sürgette, a kormány vállaljon garanciát arra, hogy a betegeknek ne kelljen fizetniük az egészségügyi ellátásért, valamint állítson fel egy, az egészségügyi szolgáltatások minőségét ellenőrző intézményt. A Fidesz szerint az egészségügyi reformnak négy pilléren kellene nyugodnia: a betegek és az egészségügyi dolgozók védelmén, a vállalt források biztosításán és az egészségügyi tulajdon védelmén, s az egészségügyet érintő jogszabályok módosításánál a kormánynak figyelembe kell venniea szakmai szervezetek véleményét. (MTI)