Barangó és a zászlóégetők izgalmas jogi vizsgafeladat elé állították a nyomozóhatóságokat. Tisztázniuk kell ugyanis, hogy a botrányos megnyilvánulások kirívóan közösségellenesek voltak-e, és hogy önmagukban gyűlöletre uszítottak-e. Van jogász, aki szerint a Tilos elleni tüntetés egyik szónoka ellen is eljárás indulhatna.

Közösség elleni izgatás miatt az utóbbi öt évben mindössze tizennyolc esetben emeltek vádat. A rendőrség most emiatt indított eljárást a vasárnapi zászlóégetők és a Tilos Rádió munkatársa ellen is. A köznyugalom elleni bűncselekmények közé sorolt, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető deliktummal többször is foglalkozott az Alkotmánybíróság (Ab). 1992-ben jelentősen szűkítette alkalmazási körét, a tényállás így csak a legveszélyesebb magatartásokra terjed ki. Azokra, amelyeknél reális és közvetlen a köznyugalom, a társadalmi rend és béke megzavarásának veszélye.

A bíróság 1994-ben élesen különböztette meg az izgatást az uszítástól, és lényegében azt mondta ki: „másokra irányuló dühre kell sarkalni” ahhoz, hogy az állam a büntetőjog eszközével korlátozza a szólásszabadságot. Aki tehát nagy nyilvánosság előtt gyűlöletre uszít, nem pusztán ellenérzéseit, meghökkentő vagy aggodalmat keltő elveit osztja meg másokkal, hanem olyan feszültséget gerjesztő, lázongó magatartást tanúsít, amely alkalmas emberek nagy tömegének feltüzelésére és gyűlöletkeltésre, illetve ez a társadalmi béke, a harmonikus és toleráns kapcsolatok megzavarásához vezet.

1996-ban Göncz Árpád köztársasági elnök javaslatára a közösség elleni izgatás tényállását kibővítették, és az uszítás mellé bekerült a „gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekmény” is. Ezt az Ab 1999-ben megsemmisítette, mivel a büntetőjogi felelősség kiterjesztése úgy történt, hogy alkalmazása önkényes jogértelmezésre adott módot: leszállította a korlátozhatóság küszöbét, és maga a fogalom is meghatározatlan volt.

Tavaly decemberben a kormánytöbbség módosította ugyan a Btk-t, így a 269. § magát a gyűlöletbeszédet is szankcionálná, de a köztársasági elnök előzetes alkotmánybírósági normakontrollja késlelteti a nagy vitát kiváltó rendelkezés hatályba lépését. Amennyiben a talláros testület ragaszkodik a következetesen szólásszabadság-párti ítélkezési gyakorlatához, akkor könnyen lehet, hogy a szankciók kiterjesztése ismét kudarcba fullad. (Bár biztosra most sem mehetünk, megéltünk már néhány alkotmánybírósági fordulatot.)

A jelenlegi jogszabályok ma is lehetővé teszik a zászlógyújtogatók elleni fellépést – állítja Halmai Gábor, a véleménynyilvánítás kérdésének jogi specialistája. A közösség elleni izgatás gyanúja akár meg is állhat, hiszen a Btk. „valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport elleni uszítást” szankcionálja. Márpedig az izraeli zászló nyilvános elégetése minden bizonnyal a legtöbb emberben nem Izrael politikájával szembeni állásfoglalásként, hanem zsidók elleni uszításként értelmezhető – véli a jogtudós. A jogi minősítés egyébként nem köti az eljáró hatóságokat, tehát a tényállás pontos feltárása után a közösség elleni izgatás gyanúját akár csoportos garázdaságra is módosulhat, amely szintén három év szabadságvesztéssel büntethető. Halmai szerint az az alkotmánybírósági feltétel, miszerint az uszítással egyéni jogoknak kell sérülni, megvalósulni látszik, hiszen a tüntetés légköre, a skandálások és a zászlóégetés sokakban félelmet kelthetett. „Amin Szabó Albert handabandázását hallva még csak mosolyogtak, most a több ezres demonstrációt látva már riadalmat kelt” – értékelte az ismert tényeket a jogászprofesszor. Aki szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a tüntetés egyik szónoka, a „nulla toleranciát” meghirdető Lovas István ellen is eljárás indulhat.

Kárpáti József ügyvéd szerint viszont nem elég egyértelmű az izraeli zászló égetése és a holokauszt közötti összefüggés, ahhoz túlzottan sok asszociáció adódik, hogy közvetlen kapcsolatról beszélhetnénk. Érdekes módon Barangó szavai formálisan közelebb állnak a közösség elleni izgatás tényállásához, de abszurd lenne, ha egy nyilvánvalóan súlytalan kijelentést jobban szankcionálnának, mint egy nagy nyilvánosságot kapó antiszemita megnyilvánulást: a Tilos Rádióban elhangzottak társadalmi veszélyessége nagyon csekély, és csak kontextusából kiemelve értelmezhető veszélyes keresztényellenes kirohanásként. Az ügyvéd szerint rendzavarás miatt kellene eljárnia a rendőrségnek; ez nem bűncselekmény ugyan, hanem szabálysértés, és csak pénzbüntetést von maga után, de bizonyítása egyszerűbb, és alkalmazása az Alkotmánybíróság döntései szellemének is jobban megfelel.

Az utóbbi öt év ügyészi-rendőrségi statisztikái igazolni látszanak Kárpáti József szavait. 1988 és 2002 között 51 esetben indult eljárás közösség elleni izgatás miatt, de csak 18 esetben emeltek vádat. És mint legutóbb ifj. Hegedűs Loránt és Mónus Áron felmentése is bizonyítja, a bíróságok magukévá tették az alkotmánybírósági verdiktet, és csak nagyon súlyos, illetve egyértelmű ügyekben marasztalják el a megbotránkoztató, sokakat sértő véleményeket hangoztató hordószónokokat.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Az MNB tehetetlen a tranzakciós adót ügyfelekre terhelő három bankkal szemben

Az MNB tehetetlen a tranzakciós adót ügyfelekre terhelő három bankkal szemben

Középiskolai felvételi: ne stresszeljük a gyereket!

Középiskolai felvételi: ne stresszeljük a gyereket!

Eltemették a meggyilkolt gdanski polgármestert

Eltemették a meggyilkolt gdanski polgármestert

A portás vette át a kormányhivatalban a szegedi közszolgák petícióját

A portás vette át a kormányhivatalban a szegedi közszolgák petícióját

Kutyamamusz az új divat, ráadásul az állatokat is támogatja vele

Kutyamamusz az új divat, ráadásul az állatokat is támogatja vele

Gollam ismét belebújt Theresa Maybe, és elénekeltette vele a Bohemian Rhapsodyt

Gollam ismét belebújt Theresa Maybe, és elénekeltette vele a Bohemian Rhapsodyt