Ha 112 milliónál kevesebb amerikai szavaz idén (2000-ben 106 milliónyian voltak, a választókorú népesség 51,3 százaléka), valószínűleg Bush marad az elnök. Ha több, Kerrynek jobbak az esélyei, aki 118 milliós részvétel fölött akár meggyőző arányú győzelmet is arathat – kapaszkodtak bele az utolsó szalmaszálba az elemzők tegnap este, miután a közvélemény-kutatók hétfői felmérései sem nyújtottak semmiféle támpontot az eredmény megjósolásához.



Az intézetek többsége országosan 1-2 százalékpontos előnyt jelzett az elnöknek, kivéve a konzervatív, rámenősen Bush-párti Fox tévécsatornát, amely szerint Kerry vezetett 2 ponttal - mindez persze jóval a hibahatáron belül van. Az államonkénti felmérések a szakma teljes meghasonlásáról tanúskodtak: van olyan állam, ahol az egyik cég 6 pontos előnyt jelez az egyik jelöltnek, a másik meg ugyanott, ugyanannyit a másiknak.



Az országos figyelem egyébként szinte kizárólag az elnökválasztásra koncentrálódik, a demokratáknak ugyanis gyakorlatilag semmi esélyük sincs arra, hogy akár a képviselőházban, akár a szenátusban megszerezzék a többséget, így akárki is lesz az elnök, republikánus törvényhozással kell kormányoznia.



Az utolsó teljes kampánynapon mindkét elnökjelölt több ezer kilométert tett meg, mérgezett egérként cikázva az úgynevezett ingadozó államok között. Bush Floridából északra repült, fellépett Wisconsinban, Ohióban, Pennsylvaniában, Iowában, majd este még Texasban üdvözölte híveit. Floridában, Ohioban, Wisconsinban Kerry is járt tegnap, és még elugrott Új- Mexikó államba.



Ma éjjel főképpen Floridát (27 elektor), Ohiót (20 elektor) és Pennsylvaniát (21 elektor) kell figyelni. Négy évvel ezelőtt Bush győzött az első kettőben és most is már majdnem elnöknek tekintheti magát az, aki a három közül kettőben megszerzi az elektorokat, különösen, ha az egyik közülük Florida. A verseny tehát a keleti parti időzónában dől el, nem kell megvárni, amíg három órával később, magyar idő szerint hajnali ötkor, Kaliforniában is bezárják a szavazóhelyiségeket.



Persze, ha egyáltalán lesz eredmény hajnalra. Az előjelek e tekintetben nem túl bíztatóak. A legzűrösebbenek tekintett ingadozó államban, Ohióban Susan Blott cincinatti-i szövetségi bíró tegnap – a republikánusok nagy felháborodására - alkotmányellenesnek minősítette a helyi alaptörvénynek azt a passzusát, mely szerint a szavazóhelyeken bárki kétségbe vonhatja egy másik polgár szavazási jogosultságát. A republikánusok ugyanis, attól tartva, hogy „holtlelkek és képregényfigurák” – mert, hogy ilyen neveket találtak a választási névjegyzékekben – is szavazni akarnak, több száz önkéntes ellenőrt terveztek szétküldeni az ohiói választókörzetekbe. Egy másik ohioi szövetségi bíró ugyanebben az ügyben viszont úgy határozott, hogy csak a választás lebonyolításában résztvevő hivatalos személyeknek dönthetnek arról, hogy valaki jogosult-e szavazni vagy sem. Az ohiói államminiszter hétfőn este be is jelentette, hogy kötözködéssel megbízott pártaktivisták nem tehetik be a lábukat a szavazóhelyiségekbe. A Republikánus Párt fellebbezett; újabb döntés ma, a szavazás napján várható.



Jeff Bush, az elnök öccse, floridai kormányzó abban bízik, hogy ott ezúttal nem lesz botrány, viszont akár 75-80 százalékos is lehet a részvétel, ami példátlan lenne Amerika utóbbi félévszázados történetében. De éppen mert sokan mennek szavazni – noha a várható résztvevők egyharmada már leadta voksát -, előfordulhatnak tumultuózus jelenetek, miután Floridában rendkívül szigorúak a szabályok: nem szavazhat például az, aki korábban bármiféle bűncselekményt követett el, ha külön nem kért és kapott felmentést. De növeli a feszültséget, hogy több tízezer floridai, aki előzetesen levélben akart szavazni, máig megmagyarázatlan okokból nem kapta meg a már hetekkel ezelőtt kért szavazólapját.



A demokraták egyébként eddig soha nem látott erőfeszítéseket tesznek a választók mozgósítására. A szó szoros értelmében. A nap folyamán mintegy háromszázezer – a négy évvel ezelőttinek a háromszorosa – aktivistájuk hívogatja telefonon, látogatja meg, és szállítja kérés esetén az urnához a regisztrált demokrata választókat.



A hivatalos készültség is minden korábbi választásét felülmúlja: idén 1,4 millió embert képeztek ki a szavazás felügyeletére. De valószínűleg ez sem lesz elég, becslések szerint 2 millióra lenne szükség a várható magas részvétel, az új szavazók nagy száma és a sokfelé most először alkalmazott érintőképernyős szavazógépek miatt.