A dokumentum egységesíti az EU szerződéseit, pontosítja a közösség és a tagállamok közötti hatáskörmegosztást, megerősíti a polgárok jogait, erősebb szerepet ad az Európai Parlamentnek.   

A parlamenti határozat egy pontosító szakasszal egészíti ki az európai alkotmányt, annak a kisebbségek jogaival kapcsolatos részét, amellyel a nemzeti és etnikai kisebbsége védelme - magyar javaslatra - az unió alkotmányos alapelvévé vált.
   
"A Magyar Országgyűlés szerint (ez) vonatkozik a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek jogainak közös gyakorlására is" - szerepel a megerősítő határozatban.
  
"A Magyar Országgyűlés támogatja, hogy (...) induljon meg a nemzeti és etnikai származáson alapuló megkülönböztetés leküzdéséhez szükséges közösségi jogalkotás, e közösségek hátrányos megkülönböztetése leküzdéséhez szükséges intézkedések elősegítése céljából" - írja a dokumentum.   

Az elfogadott határozat alapján az Országgyűlés - a kormány előterjesztése alapján - felkéri a köztársasági elnököt, hogy a megerősítő okiratot aláírásával és pecsétjével ellátva adja ki. Egyben felhívja a külügyminisztert arra, hogy gondoskodjon a megerősítő okiratnak az olasz kormánynál történő letétbe
helyezéséről.
   
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló dokumentumot október 29-én Rómában írták alá az unió tagországainak vezetői. A huszonöt tagállam közül kilencben népszavazással, a többiben parlamenti határozattal erősítik meg az európai alkotmányt. Az alkotmányszerződés 2006. november 1-jén lép hatályba, ha addig valamennyi tagállam megerősíti.