A fogyatékkal élő hallgatók további négy féléven, összesen tehát 16 féléven keresztül vehetnének részt államilag finanszírozott képzésben - közölte Török Zsolt és Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára.

A törvényjavaslat értelmében a hátrányos helyzetű fiatalok az előírt követelmények 80 százalékának teljesítésével már felvételt nyerhetnek a felsőoktatási intézményekbe. Ennek az is feltétele, hogy a fiatal részt vegyen a tanulmányait segítő mentori programban - mondta Török.

Ez év szeptemberétől a lakhatási támogatás havi összegét 6000 forintra, a kollégiumi támogatás havi összegét pedig 8000 forintra emelik. Az emelés mértéke körülbelül 50 százalékos.

Az új felsőoktatási törvény célja, hogy minél több hallgató kaphasson korszerű tudást, végzettséget, és hogy lehetővé tegye az intézmények hatékonyabb gazdálkodását. A reform elemei között említette az európai egységes felsőoktatási térséghez való csatlakozást, az új irányítási, az új finanszírozási rendszer bevezetését és a hallgatói jogok bővítését - hangsúlyozta Arató Gergely.

Az egységes felsőoktatási térséghez, a bolognai folyamathoz való csatlakozással a hallgatók képzése, illetve megszerzett tudásuk jobban fog illeszkedni a munkaerőpiac igényeihez. Ebben a képzési formában egy hároméves, gyakorlatorientált alapképzés után már diplomát kaphatnának a diákok, aki pedig úgy dönt, hogy továbbmegy, az kétéves mesterképzésben, majd doktori képzésben vehet részt - mondta Arató.

Arató Gergely szerint a törvényjavaslat az intézményeknek az eddiginél sokkal nagyobb lehetőséget biztosít az önálló gazdálkodásra. Az egyetemek belső irányítási rendszerének is ehhez a megnövekedett autonómiához kell illeszkednie, "menedzserszemléletű" irányításnak kell megjelennie. Az államtitkár szerint az új finanszírozási modell azt jelenti, hogy a normatívák emelését a minimálbér emeléséhez fogják igazítani. Az új törvény bővítené a hallgatói jogokat is.

Arató reális és jó megközelítésnek nevezte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) javaslatát, hogy ne a normatívához kössék a költségtérítés összegét, hanem a valós képzési költségekhez.

Ekler Gergely, a HÖOK elnöke kedden arról beszélt a költségtérítés megállapításával kapcsolatban, hogy a legújabb változat szerint a díj összege a szakmai feladatokra számított kiadások egy hallgatóra jutó hányadának ötven százalékánál nem lehet kevesebb.