A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) becslései szerint 8 millió és 9,7 millió közötti lakosa lehet Magyarországnak 2050-re - írja a Népszabadság. A KSH Népességtudományi Kutató Intézetének lapnak nyilatkozó vezetői szerint ugyanakkor léteznek a magyar népesség alakulására vonatkozó szélsőségesebb becslések is. Ezek kedvező folyamatokkal számolva 12 millióra, kedvezőtlen esetben viszont csak hatmillióra jósolják a magyar népességszámot 2050-re.

A közeljövőben, 2001 és 2021 között a népesség várhatóan 3 százalékkal, 350 ezerrel csökken. A változások két fő összetevője, hogy a következő 20 évben várhatóan 650 ezerrel többen halnak meg, mint születnek, ugyanakkor feltehetően 300 ezerrel több bevándorló érkezik, mint ahányan kivándorolnak - mondják a szakemberek, Spéder Zsolt az intézet igazgatója, és helyettese, Hablicsek László.

A népességkutatók szerint a népesség száma és az országra jellemző átlagos életminőség között nincs szoros összefüggés. Ami a népesség korösszetételének alakulását nagyban meghatározza, az az átlagos gyermekszám, ami most Magyarországon 1,28 egy nőre számítva. A szakemberek szerint a gyerekvállalási hajlandóságot nagyban befolyásolta a rendszerváltás sokkja, és befolyásolják a szociálpolitika kiszámíthatatlan változása, a meghosszabbodott tanulással töltött idő, és az anyagi javak előtérbe kerülése. A kutatók szerint, ha ez a folyamat befejeződik, újra megemelkedhet a gyerekek száma - derül ki a Népszabadság írásából.