© Dudás Szabolcs

"Ne raboljuk tovább egymás idejét" - e jellegzetes tanári szófordulatot ezúttal nem egy pedagógus használta egy buta diákkal szemben. Éppen ellenkezőleg: egy tavaly érettségizett, idén szintemelő matúrát választó diák mondta ezt néhány napja az őt matematikatudásáról faggató vizsgabizottságnak, miután megtudta, felelete első részével már teljesítette az elérhető pontszám 10 százalékát, s mivel írásbeli dolgozata jól sikerült, megkapja az emelt szintű matúráért járó 7 pluszpontot.

A történet - amelyhez hasonlók tucatjával keringenek mostanában az érintettek körében - jól példázza, milyen furcsaságokat eredményezett, hogy másoknál jóval előnyösebb helyzetből vághattak neki az idei egyetemi, főiskolai felvételinek a korábban érettségizettek. Nekik ugyanis jóformán semmi vesztenivalójuk nem volt az idén bevezetett kétszintű érettségivel, hiszen a most negyedikesekkel szemben (akiknek nem az osztályzata, hanem a százalékban mért teljesítménye számít) ők a korábban megszerzett érdemjegyeik alapján adható maximális pontszámot kapják. Amit aztán egy legalább 33 százalékra teljesített emelt szintű érettségi 7 pluszponttal még meg is fejel (HVG, 2005. május 15.). Ezzel szemben egy idén először maturáló eleve kettő - két felvételi tárgy esetén pedig már négy - pont hátránnyal indul, ha csak 80 százalékos teljesítményre kapta az ötöst.

Ugrás volt a sötétbe az idei érettségi, tanárok és diákok számára egyaránt. Sok maturáló épp azért nem vállalkozott az emelt szintű vizsgára, mert a tavalyi próbaérettségik tapasztalata alapján különösen nehéznek ígérkezett a megméretés. Eszerint ugyanis a diákok 23 százaléka megbukott volna. Magyar Bálint oktatási miniszter következetesen ellenzéki riogatásnak minősítette ezt a magas "bukási" arányt - rámutatva, csak azért születtek az "igazi" érettséginél rosszabb eredmények, mert a próbának nem volt tétje, s így a diákok sem vették komolyan. Azért az idei "éles" feladatok ismeretében úgy tűnik, a kérdéssorok összeállítói is magukba szállhattak. A HVG által megkérdezett diákok és pedagógusok többsége - legalábbis általában - könnyűnek vagy nagyon könnyűnek minősítette például a matematika-, a történelem- és a magyarérettségi feladatait. Ezek az oktatási tárca szándékainak megfelelően - az adatok, tények, lexikális adatok ismerete helyett - inkább a megértésre, a következtetésekre, az érvelésre helyezték a hangsúlyt. Többen is úgy fogalmaztak például az emelt szintű történelemérettségi írásbeli része kapcsán, hogy azt könnyedén megírhatta volna egy jó erős hármasra az is, aki minden előzetes felkészülés nélkül, az utcáról tér be, s jobbára érti, amit olvas. Előismeretek és a bemagoltak felidézése nélkül is lehetett értekezni például Arisztotelész demokráciafelfogásáról, miután a beidézett szövegrészben minden benne volt, amire a kérdőív később "igaz vagy hamis?" formában rákérdezett. Mint ahogy nem volt nehéz egy képről "leolvasni" azt sem, hogy azon egy török janicsár látható. Mások a matematika középszintű vizsgáról mondták, hogy ott tán még az is megfelelt volna, aki évek óta nem látott kockás füzetet.

Méltánytalan is lett volna persze a keményebb számonkérés, hiszen a diákok egészen más rendszerben tanulták a tárgyakat a megelőző években, és számos kívánnivalót hagyott maga után a tanárok felkészítése is az új rendszerre. A jövőre vonatkozó félelmeket azonban az idei érettségi tapasztalatai sem oszlatták el. Sőt inkább olyan véleményeket hallani a diákság körében, hogy ha az idén ilyen könynyű volt az érettségi, jövőre biztos átesnek majd a ló túloldalára a kérdéssorok összeállítói. Az effajta aggodalmakat látszik alátámasztani a Felvételi Információs Szolgálat - nem reprezentatív - felmérése is, amelyben csaknem huszonnyolcezer másodikos, harmadikos és végzős diák vett részt, akiknek a 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem kíván emelt szintű érettségit tenni (egy évvel korábban ez az arány még csak 16 százalék volt).

Bár az írásbeli és szóbeli vizsgákon nyújtott teljesítmény alapján majd csak ezekben a napokban számítják ki az érdemjegyeket, annyi az első tapasztalatokból is kiderül, hogy az idén érettségizett közel százezer diák valószínűleg szebb érettségi bizonyítvánnyal zárja középiskolai tanulmányait, mint elődjei. (Az érettségi érdemjegyek átlaga az oktatási tárca által publikált 2001 és 2003 közötti adatok szerint matematikából 3,2, magyar nyelv és irodalomból 3,4, történelemből 3,5 volt.) Több helyütt nyilatkoztak úgy a HVG-nek, hogy az érettségi osztályzatok valószínűleg egy kicsivel jobbak lesznek, mint az előző években. Másutt a korábbiaknak megfelelő eredményekről számoltak be. Rosszabbról csak egy helyütt panaszkodtak: a váci piaristáknál úgy ítélték meg, hogy azokat a diákjaikat, akik emelt szinten érettségiztek, és a város rivális világi intézményeibe osztotta be őket vizsgára az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont, szándékosan "lepontozták", amiért jogorvoslatot kérnek.

Az elfogultság miatt vagy más okokból benyújtott fellebbezések száma ugyanakkor nem nőtt látványosan az elmúlt évekhez képest - korábban általában az eredmények 10 százalékát támadták meg az érintettek. Bár ma még csak az írásbeli dolgozatok "megóvásáról" vannak összesített adatok, ezek csak néhány tantárgy esetében térnek el - igaz, rendre fölfelé - a korábbiaktól: biológiából a diákok 16,2, történelemből 12,7, fizikából 12,3 százaléka emelt kifogást. A diákok elsősorban ott találtak meg nem adott pontot, ahol a minisztérium által kiadott részletes javítókulcsok ellenére is viszonylag tág tere van a szubjektív értékelésnek. Problémaként vetődött fel például az, hogy az esszéfeladatok javításánál bizonyos esetekben csak akkor volt szabad pontot adni, ha a dolgozatban szerepeltek bizonyos, a megoldókulcsban megadott szavak.

A sok jó érettségi bizonyítványhoz a kormány az idén az alkotmány egy példányát is a végzősök kezébe adja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kampányízt sem nélkülöző "útravaló" soraival egyetemben (zömében első szavazókról van szó). A végzettséget igazoló okmányba bekerülő sok négyes és ötös érettségi osztályzat miatt viszont elsősorban a felsőoktatási intézmények vezetőinek fájhat majd a feje. Ők ugyanis egy-két speciális szak - például a művészetiek - kivételével csak az érettségi eredmények alapján válogathatnak a jelentkezők közül. Ugyanakkor a népszerűbb szakokra jelentkezők esetében sokszor már az sem rúghat labdába, akinek amúgy csak ötösei vannak, de nincs legalább egy vagy akár két nyelvvizsgája (amelyért ha középfokú, akkor 7, ha felsőfokú, akkor 10 többletpont jár).

A "szükséges pluszok" miatt már a ponthatárok meghúzása előtt látszik, hogy egyes szakokra - például ELTE pszichológia, Semmelweis Egyetem általános orvosi szak, nemzetközi tanulmányok - idén csak igen magas, 130-140 pont feletti eredményekkel lehet majd bejutni. Félő, hogy a meghirdetett férőhelyek mind be is telnek majd a jobb helyzetből pályázó régebbi maturálókkal.

Azt, hogy pontosan mely intézmények mely szakpárjairól szorulhatnak ki ily módon - jó eredményük ellenére - az idén érettségizők (egyes szülői szervezetek számukra előfelvételit javasolnak), pontosan akkor derülhetne ki, ha az Oktatási Minisztérium - eleget téve néhány szülői szervezet és a Fidesz-MPSZ követelésének - közzétenné, hány korábban érettségizett, illetve idén emelt szintű vizsgát tett diák felvételizik egy-egy egyetemi vagy főiskolai szakra. Az adatok visszatartása miatt az ellenzéki párt képviselői bírósági perrel fenyegették meg a tárcát, ahol viszont azzal hárítanak, hogy nincs olyan összevont adatbázis, amelyből a hallgató "előélete" és a választott szak kiolvasható lenne.

DOBSZAY JÁNOS