A vizsgálóbizottsági rendszer újraszabályozásának szükségességét igazolja, hogy jelentés elfogadása nélkül múlt ki az "Apró-Gyurcsány-érdekkör", illetve az "Orbán család" gazdagodását kutató két testület is. A parlament azonban nem siet.

Gyurcsány Ferenc.
Keresve se találták
© Müller Judit
Siralmas eredményt mutat a parlamenti vizsgálóbizottságok mérlege. A jelenlegi törvényhozási ciklusban 27 indítványt nyújtottak be ilyen testület felállítására, 15-öt már jóvá is hagyott a T. Ház, ám csak 13-nak a tagjait választotta meg (lásd táblázatunkat a 112. oldalon). Még inkább árulkodó az a tény, hogy mindössze két jelentés készült el, s egyetlenegyet fogadott el az Országgyűlés, azt is csak azért, mert a kormánypárti és ellenzéki képviselők egy jelentésben, de külön-külön fogalmazták meg álláspontjukat. Az is jellemző, hogy ezt a sikert az iskola- és óvodabezárásokat vizsgáló testület könyvelhette el. Az M5-ös autópálya ügyét firtató összefoglaló is elkészült ugyan, de a parlament több mint egy éve nem jutott el addig, hogy szavazzon róla. Ma egyébként már csak két bizottság "él": a holokauszt roma áldozatainak kárpótlását, illetve a kormányzati szervek adatmentéseit vizsgáló testületek, amelyek 2003-as felállításukkor nem kaptak határidőt munkájuk lezárására.

Orbán Viktor. Feltételezett megálló
© Vörös Szilárd
Az előzmények ismeretében senki sem várhatta, hogy érdemi dokumentummal zárja le munkáját az a két grémium, amely a jelenlegi, illetve az 1998-2002 közötti miniszterelnök, pontosabban az "Apró-Gyurcsány-érdekkör", illetve az "Orbán család" gazdagodását vizslatta. Valamiféle irományok persze születtek végül. Répássy Róbert (Fidesz) bizottsági alelnök 12 pontból álló - önálló képviselői indítványként benyújtott - határozati javaslata szerint például az derült ki, hogy "az Orbán család állami forrásból (...) nem gazdagodott", s az exminiszterelnök "közjogi funkciójának semmilyen szerepe nem volt abban, hogy a házastársa kisebbségi tulajdonában álló gazdasági társaság állami támogatást kapott", továbbá felidézi, hogy az ÉS-ben megjelent "úgynevezett jegyzőkönyvekről jogerős bírósági határozat állapítja meg, hogy azok nem hitelesek".

Az ellentábor természetesen másképp látja. A Vadai Ágnes (MSZP) vezette, a Fidesz által az utolsó pillanatig bojkottált testület - amelynek határozatképességét korábban többnyire az ellenzéki oldalról jelen lévő Herényi Károly (MDF) biztosította - jelentést nem szövegezett ugyan, de "összefoglaló részjelentést" benyújtott a bizottsági elnök (a részjelentéseket menet közben, a Fidesz-delegáltak távollétében fogadták el). Ez a dokumentum egyebek mellett azt tartalmazza, hogy a testület "nem juthat más következtetésre, mint hogy az ÉS-emlékeztetők valódiak", s például hogy Orbán felesége, Lévai Anikó által Felcsúton vásárolt földek értéke jelentősen emelkedett, miután "a térség példátlan méretű címzett támogatást kapott", s ezáltal növekedett az Orbán család vagyona is. A másik bizottsági elnök, Szijjártó Péter (Fidesz) csak egy önálló képviselői indítványig jutott. A Répássy-iratot idéző, hét pontból álló javaslat szerint "Gyurcsány Ferenc meggazdagodásában, milliárdossá válásában nagy szerepet játszottak állami források".

Papírforma (Oldaltörés)

A papírforma tehát bejött. A paritásos alapon felálló vizsgálóbizottságok most sem tudtak dönteni, ebből következően annak sincs különösebb jelentősége, ha a Vadai-indítványt megszavazza az Országgyűlés, miközben a Répássy- és a Szijjártó-javaslatnak erre nincs esélye. Nem mondható ki mégsem, hogy teljesen haszontalan lett volna e testületek munkája: noha többnyire a sajtóban már megírt, megszellőztetett ügyeket vizsgálgattak, számos részlet csak általuk került nyilvánosságra. Az egyenleg azonban nem biztos, hogy pozitív. Az időnként politikai komédiát idéző vagy a tagok által kampányolási alkalomnak tekintett ülések sokat ártottak magának a vizsgálóbizottsági intézménynek. Az pedig nyilvánvaló, hogy az utóbb haszontalannak bizonyuló bizottságok sorozatos felállítása inflálja a testületek értékét. Különösen így van ez akkor, ha minden közjogi eredmény nélkül zárul a munkájuk, például azért, mert - az alkotmány előírásai ellenére - a megidézettek nem jelennek meg a testület előtt, vagy nem adják át a bekért dokumentumokat.

Mindez a jelek szerint kevéssé izgatja a törvényhozókat. A rendszerváltás óta kormányzati szerepet betöltők titkosszolgálati múltját kutató testület, az úgynevezett Mécs-bizottság kapcsán 2003 őszén hiába állapította meg az Alkotmánybíróság (AB), hogy az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követ el azzal, hogy nem rendezte törvényben a vizsgálóbizottságok jogait, semmi sem változott. Az alkotmánybírák akkor olyan súlyosnak ítélték a mulasztást, hogy visszamenőleges hatállyal megsemmisítették a Mécs-testületet felállító országgyűlési határozatot, s 2004. március 31-éig adtak határidőt az új vizsgálóbizottsági törvény megalkotására. Erre azóta sem került sor, s az afféle pótmegoldások sem vezettek eredményre, mint Eörsi Mátyás (SZDSZ) és Szabó Zoltán (MSZP) ötlete, akik azt indítványozták, hogy a most országgyűlési határozat szintű házszabályt némi módosítás után emeljék törvényerőre, s így teljesítsék az AB előírását.

Az Országgyűlés - már csak saját tekintélye védelmében is - előbb-utóbb kénytelen lesz eleget tenni az AB-határozatnak. Ennek során, például a vallomástételt elszabotálók elleni szankciók bevezetése mellett, kísérletet tehetnek arra is, hogy tekintélyt szerezzenek az intézménynek: csak fontos ügyekben követeljék a vizsgálóbizottságok felállítását, akkor viszont vegyék komolyan a munkáját. Ilyen próbálkozás volt az a munkaanyag, amit tavaly az MSZP készített, s azt javasolta: egy-egy frakció évente csak két bizottságot kezdeményezhessen, azok viszont legalább fél évig működhessenek (HVG, 2004. június 11.). Efféle megállapodásokra azonban a választás közeledtével egyre kevesebb az esély.

JUHÁSZ GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Társadalom

Új frakcióregulák?

A minimális frakciólétszám tíz legyen a következő parlament megalakulásától - egyebek mellett ezt javasolja a...

"Olyan, mintha más nem történt volna az életemben, csak az a négy év"

"Olyan, mintha más nem történt volna az életemben, csak az a négy év"

Kétmillió éve nem volt akkora macera a szülés, mint most

Kétmillió éve nem volt akkora macera a szülés, mint most

A rádiumtól az okostükörig mindent kipróbálunk, hogy szebbek lehessünk

A rádiumtól az okostükörig mindent kipróbálunk, hogy szebbek lehessünk

Ultraluxus Bentley divatterepjáró cowboyoknak

Ultraluxus Bentley divatterepjáró cowboyoknak

Trump pert indított az adóbevallásait bekérő ügyész ellen

Trump pert indított az adóbevallásait bekérő ügyész ellen

Több száz pilótát küldene el a Ryanair

Több száz pilótát küldene el a Ryanair