szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Radiokarbon izotópos vizsgálat is igazolja, hogy későavarkori a nagyszentmiklósi kincs.

A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete a temesvári Bánáti Múzeummal együttműködve 2004 őszén azonosító ásatást végzett a lelőhelyen. A talajminták radiokarbon izotópos vizsgálata most zárult le a lengyelországi Gliwicében lévő Radiokarbon Laboratóriumban.

A vizsgálat szerint az újkori talaj alatti szint kora 92 százalékos valószínűséggel a 660-830-as évek közé, 68 százalékos valószínűséggel pedig a 685-775 közötti évekre tehető. Mindez új oldalról támasztja alá a kincsnek a késői avar korra történő keltezését.

A nagyszentmiklósi kincs koráról mintegy 200 éve folyik a vita, a leírt vélemények között a későavar, vagy a bolgár, vagy a honfoglaló magyar birtoklás elmélete a leginkább elterjedt.

A tíz kilogrammos aranylelet élénken foglalkoztatta a kutatókat, akik a kincs eredetéről vallott elképzeléseiket közel ezer cikkben és tanulmányban, valamint három könyvben foglalták össze - eddig.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Kult

Szenzációs leletre bukkantak Egyiptomban

Legfeljebb Tutanhamon sírjának mesés kincseihez mérhető, szenzációs felfedezés küszöbén áll az a lengyel-egyiptomi régészeti expedíció, amely I. Amenhotep fáraó érintetlen sírkamráját készül feltárni a Királyok Völgyében.

MTI Kult

Szenzációs lelet a Júdeai-sivatagban

Mintegy 2000 éves bibliai tekercs-töredékhez, 50 éve az egyik legfontosabb régészeti lelethez juttatott egy izraeli régészt találkozója egy beduinnal a Júdeai-sivatag egyik völgyében.