A törvényjavaslat elfogadása esetén a mindenkori kormányzat tetszése szerint foszthatná meg a magyar polgárokat attól, hogy vitát folytassanak a közügyekről és így döntési alternatívát állítsanak fel a kormány koncepciójával szemben - közölte Schiffer András, a TASZ ügyvivője.

A jogvédő szerint a javaslathoz tartozó titokköri jegyzék méltatlan egy demokratikus jogállamhoz. Mint mondta, ezáltal titkosíthatóvá válnának egyebek mellett a közügyekre, közpénzekre vonatkozó statisztikák, a határon túli magyarok szervezeteire vonatkozó adatok, a döntés-előkészítéssel, döntéshozatali folyamattal kapcsolatos adatok, az ország gazdaságpolitikai stratégiájára vonatkozó adatok is.

A titkosított adatokat nemcsak a döntéshozatali folyamat során, hanem a későbbiekben is elzárhatnák a nyilvánosság elől. Mivel jogállamban elfogadhatatlan a törvényjavaslat szellemisége, ezért új javaslatot kell készíteni - mondta a jogvédő. 

Bayer Judit a Sajtószabadság Központ képviseletében tarthatatlannak nevezte, hogy a törvényjavaslat nem érinti a büntető törvénykönyv azon rendelkezéseit, amely súlyos börtönbüntetéssel fenyegeti a titkosított dokumentumok nyilvánosságra hozatalát akkor is, ha az újságíró számára nem derült ki egyértelműen az adat minősítése. 

BAyer szerint problémás a mindenkire egyformán vonatkozó felelősség kérdése is. "A minősített adatok védelme az állami szervek felelőssége, így azokat terheli fokozott felelősség, akiknek hivatali kötelessége a minősített adat megőrzése."

Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője elfogadhatatlannak nevezte, hogy a politika teljes területét érintő javaslat előkészítésénél csak a szakmai közvéleménnyel egyeztetettek és társadalmi egyeztetést nem folytattak.   Aggodalomra ad okot, hogy a javaslat széles körben titkosítaná a környezet állapotára vonatkozó adatokat is, köztük a nukleáris létesítményekkel, veszélyes anyagokkal kapcsolatos információkat.