A lap egy, a birtokába került dokumentumra hivatkozva úgy fogalmaz: "a Kehi egykori jelentéséből – vélhetően ez az, ami a napokban megjelent az interneten – és a nyilvános cégadatokból hat év elteltével annyi mindenesetre sejthető: a visszaélések felderítésére kezdeményezett »mélységi« vizsgálatokat azért állították le és a jelentést azért titkosították 20 évre, mert azok a Fideszhez közel álló személyek érintettségét mutatták ki".

Stumpf István csütörtökön az MTI-nek kijelentette: "a négy év során soha semmilyen alkalommal nem avatkoztam be a Kehi tevékenységébe, a levél hamisítvány".

Közölte: Sepsey Tamással, a Kehi volt elnökével együtt azt vizsgálják, milyen jogi elégtételt vesznek a Népszabadságon. A sajtóhelyreigazítási per a minimum, de kártérítési pert is fontolgatunk, mert a cikk a jóhírnevet sérti - fűzte hozzá az ex-miniszter.

Mint mondta, miután a kancelláriaminiszternek nincs utasítási joga a Kehi vezetőjének, "nehezen" tudja elképzelni, hogy ilyen tartalmú levelet bármikor is elé tettek volna. Véleménye szerint ezért nem is véletlen, hogy a lapban kitakarták az iktatószámot. "Azt javaslom hogy ellenőrizzék le a Miniszterelnöki Hivatal 2000. december 14-i iktatását és a Kehi a környéki iktatását, hogy találnak-e erre vonatkozóan levelet" - jegyezte meg.

Stumpf István szerint az sem véletlen, hogy a lap a cikk megjelenése előtt nem kérte, hogy azonosítsa a levelet, nem kereste fel, hogy elmondja a véleményét az ügyben.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: 2003-ban is akkor került elő ez az téma, amikor valamilyen új szakaszba ért a vádemelési eljárás Pricz Gábor ügyében, így most a választási kampányban lehet, hogy hasonló a helyzet, és "szintén el akarják terelni a figyelmet valamiről".

A volt kancelláriaminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálta ezt a ügyet, és semmiféle problémát nem talált, a Keller László feljelentése kapcsán indult eljárást pedig a rendőrség 2005 februárjában bűncselekmény hiányában lezárta.

A Népszabadság azt írja: a papírokból "kiderül például, miként jutott Földi László egykori hírszerzőtiszt az Orbán-kormány idején számos állami megbízást kapott Defend Kft.-hez mindössze 2,5 millió forint előleg kifizetése után. Egy olyan céghez, amely 1999-től 2002 végéig összesen csaknem 17 milliárd forint bevételt termelt".

"Vagy miként szerzett meg egy a Fidesz egykori kampányfőnökének, Wermer Andrásnak a cégügyeit intéző ügyvéd az egykori Postabank-vagyonból 1,7 milliárd forint értékű cégeket alig tízmillió forintért azon a PB Workout Kft.-n keresztül, amelynek feladata a hitelintézet vagyonelemeinek értékesítésével az állami konszolidáció költségeinek mérséklése lett volna" – írja a napilap. A Workout Kft.-n keresztül "a jelek szerint sokmilliárdnyi vagyonhoz jutottak Fideszhez közel álló magánszemélyek, miközben maga a Workout nemhogy a veszteségeket nem mérsékelte, de tovább dagasztotta a konszolidáció állami költségeit".

Egy, a stop.hu-n hétfőn megjelentetett dokumentum szerint az állami költségvetésnek mintegy 30 milliárd forintos kára keletkezett a Postabank konszolidációjából. Az állam ekkora támogatást adott a Postabanknak a konszolidációra, a PB Workout Kft.-nak eladott eszközök, társaságok, üzletrészek után. A jelentés szerint a többletkiadásért a felelősség a bank menedzsmentjét terheli. A Postabank konszolidációjának költségei meghaladták a 150 milliárd forintot.

A dokumentumot az Index internetes híroldalnak sem Sepsey Tamás, a Kehi volt elnöke, sem Stumpf István, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere nem volt hajlandó beazonosítani.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján, kérdésre válaszolva kijelentette: a Postabank konszolidációja szabályosan történt, nem volt túlkonszolidálás.

Pichler Ferenc, a PM kabinetfőnöke hétfőn elmondta: az előző kormány idején, a Kehi-nél készült jelentés titkos, így nem tudják, hogy azonos-e az interneten megjelent 55 oldalas dokumentummal.