© hvg.hu

Áprilisban a Duna elérte a 860 centimétert a fővárosban, a folyó vízállása 13 centivel haladta meg a 2002-es rekordot. A dunai gátak 10 méteres vízmagasságig  megvédik Budapestet. A dunai árvíz a Dunakanyarban okozta a legtöbb gondot.

Habár 25 ezren segítettek a munkálatokban, volt, ahol  minden intézkedés hiábavalónak bizonyult. A gát és a Duna közötti szakaszon, a Római parton és annak budakalászi folytatásában vendéglátó egységek, középületek és számos család otthona került víz alá. A szerencsésebbek centik híján megúszták. Voltak, akik önerőből olyan védelmi rendszert építettek ki, ami felért egy gáttal.

"A hullámtér, a védvonal és a folyó közötti terület, amit komolyabb károk nélkül elönthet az áradó folyó. Mivel ez a terület nem védhető, itt tilos építkezni" – írta pár héttel ezelőtt az Origo. Az állítás azonban több sebből vérzik, még ha a helymeghatározás nagyjából el is fogadható. Az igaz, hogy a hullámtér a gát és a folyó közötti terület, és ezért a partmenti házak közvetlen veszélynek vannak kitéve. Ennek ellenére üdülőt vagy gazdasági épületet felhúzni most is lehetséges a védvonal innenső oldalán.

A jelenleg is hatályos vízgazdálkodási törvény értelmében itt  csak lakóházat tilos  építeni. A hvg.hu információi szerint mégis több lakópark épült e területen. Nemcsak a Római parton, hanem annak folytatásában, a Budakalászhoz tartozó Büdös-árok és a lupa-szigeti elágazás közötti szakaszon is számos villaépület, társas-, illetve családi ház sorakozik. A legtöbb építmény érvényes építési és használatba vételi engedéllyel rendelkezik, némelyikük tulajdoni lapján még lakóház is szerepel – értesült a hvg.hu.

Harcsa Lajos, Budakalász polgármestere elismerte, hogy közel 8-10 ingatlant valóban lakóházként jegyeztek be a földhivatalnál, de szerinte erre egyedüli magyarázat a korrupció lehet. A jogszabályok ugyanis ma sem engedik meg, hogy lakóingatlan épüljön a folyó medrében, nevezetesen a Duna és a gát közötti szakaszon. Kérdésre válaszolva hozzátette, ezt a területet nemhogy lehetetlen, de értelmetlen is lenne gáttal védeni, hisz az áradó folyónak meghatározott nagyságú helyre van szüksége ahhoz, hogy ne törje át  a már létező védvonalat is. Az sem véletlen tehát, hogy a gát nem a partra épült.

A fővédvonal nyomvonalát gazdasági számítások alapján tervezték és építették – mondta a hvg.hu kérdésére Stimm Gábor, a gátépítésért részben felelős Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője. „A kiépítés során azt is figyelembe kellett vennünk, hogy a Dunához közelebb magasabb gátat kell emelni, ami értelemszerűen többe is kerül. Ráadásul a ma beépült hullámtér  korábban még mezőgazdasági terület volt, tehát nem kellett senkit sem védenie. Stimm Gábor szerint átmeneti gátak részlegesen ugyan, de megvédhetnék a hullámtér lakóit az áradástól. Az ilyenfajta védelem azonban szűkíti a lefolyási szelvény, és ezáltal nagyobb árvízszintet eredményezhet a magasabban fekvő területeken.

Budakalász polgármestere tervezi ugyan a gát megerősítését a már létező fővédvonalon, de nem szán forrásokat sem mobil, sem pedig nyúlgát építésére a hullámtérben. Meggyőződése, hogy ezen a területen olykor még a homokzsák is többet árt, mint használ. „Négy évvel ezelőtt például több kárt okoztak maguknak azok, akik homokzsákokkal próbálták megakadályozni a víz befolyását a házba. Az emésztőrendszeren keresztül közvetlen a fekália jött be a lakásukba”  - emlékezett vissza Harcsa.

A fővárosi önkormányzat viszont 8-10 méter mélyen vasbeton résfalat építene a Római parti hullámtérben. A földből csupán egy-két méter látszana ki, amelyre oszlopokat emelnének, s a köztük lévő rést vízzáróréteggel töltenék ki. A döntésben vélhetően nagy szerepe van a többezer fölöslegesen elpazarolt homokzsáknak, amelyek szinte alig jelentettek védelmet az idei árvízzel  szemben. A partszakasz tényleges védelmének kiépítése a becslések szerint közel 4,8 milliárd forintba kerülne.  A tervezett mobilgát lebontható és újraépíthető lenne, ezáltal nem csorbulnának a partszakasz közelségéből fakadó előnyök, s nem veszítenének értékükből az ingatlanok sem.

Bicikliút © hvg.hu

A budakalászi üdülőtulajdonosok a hvg.hu-nak elpanaszolták, hogy sem árvíz elleni valódi védelemben, sem kártérítésben nem részesülhetnek, mivel a legtöbb biztosító társaság nem szerződik velük árvíz esetére. Igazságtalannak tartják, hogy más jogok, de hasonló kötelezettségek illetik meg őket, mint a faluban lakókat. Ugyanúgy fizetnek építmény-, esetenként az iparűzési adót, de cserébe kénytelenek tudomásul venni, hogy árvíz esetén csak magukra számíthatnak. Ráadásul azzal tetézik problémáikat, hogy egy bicikliút kedvéért elzárják a szélesebb dunaparti utat az autós forgalom elől. Így a lakók egyetlen szűk utcán közelíthetik meg ingatlanjaik bejáratát, ahova még vészhelyzet esetén sem képes behajtani sem a tűzoltó, sem a szippantós autó.

A budakalászi polgármester szavait idézve: „Természetesen nagyon sajnáljuk a hullámtérben lakókat, de nem tehetünk értük sokat. Tudták, hogy árterületre építkeznek, és számolniuk kellett ezekkel a következményekkel, cserébe a Duna-part közelségéből adódó előnyökért.” A katasztrófavédelmi törvény értelmében a védekezés a gáton kezdődik, az önkormányzat feladata, hogy a budakalászi 4700 méteres gátszakaszt megvédje. A bicikliút pedig egy 160 millió forintos EU-s pályázat, melynek feltételeként, el kellett zárnunk az utat az autóforgalom elől. A lakásokat – megítélése szerint - megfelelően meg lehet közelíteni a másik oldalról is.

Vasbetonkerítés © hvg.hu

Létezik hatékony védelem árvíz ellen a hullámtérben élőknek is – mesélte saját tapasztalatát Radzik Károly építészmérnök, a 6 lakásos Római parti társasház tervezője. A hat évvel ezelőtt épült ingatlant 180 cm magas, 90 cm mély vasbetonkerítéssel vették körül. A 30 cm vastag kerítést nemcsak 2002-ben, hanem idén is hatékony védelemnek bizonyult - mondta az építész, hozzátéve, hogy a kerítés mellett természetesen szükség van néhány kiegészítő intézkedésre is.

Nyolc méteres vízszintig elég a kerítés kapujában egy homokzsákokkal megerősített árvízi pallót elhelyezni, de efölött a magasság fölött célszerű bebetonozni a kertkaput - figyelmeztetett Radzik. A művelet szakemberek segítségével nem több mint 8 óra. A kerítés megépítésekor nem árt külön figyelmet szentelni a talajvíz feltörésének megakadályozására. Radzik Károly szerint a fakadó vizektől megóvhatja a kerítést egy vízhatlan réteget képző festék. A buzgárok ellen pedig a kerítés mentén kialakított 20 cm vastag agyagverést, és az itt összegyűlt víz elvezetésére draincsövekből álló, földbe süllyesztett ereszrendszer kialakítását javasolja.

Az "erődítmény" folyómétere 18-20 ezer forint, az összes óvintézkedéssel együtt cirka 3 millió forintba kerül egy 520 négyzetméter alapterületű ingatlan estében. Megéri, mivel a tulajdonosoknak egyelőre nincs más választásuk ezen a partszakaszon.

A védelmi rendszer kiépítése csupán egyszeri befektetés, de az önkormányzatra nem számíthat a hullámtéri lakosság. Mint a polgármester elmondta nem látja értelmét  mobilgát építésének sem a Büdös-árok és a lupa-szigeti elágazás között, sem pedig a Római parton. Azonban megerősítené a Barát-patakig húzódó gátat, erre több mint 10 millió forintot igényelne. A hullámtérben lakók sorsa az önkormányzatok kezében van. Kérdés, hogy a főváros beváltja-e ígéretét, illetve Budakalász ragaszkodik-e az álláspontjához?