A 13 Magyarországon bejegyzett kisebbséghez tartozók július 15-éig kérhetik a települési jegyzőnél a jegyzékbe vételt. Csak azok vehetnek részt az októberi kisebbségi választásokon, illetve azok lehetnek a választásokon jelöltek, akik az említett időszakban regisztráltatják magukat.

Az OVI-hoz beérkezett adatok szerint a legtöbben, 55 215-en a cigány, 25 539-en a német, 9149-en a szlovák, 6244-en a horvát, 2438-an a román, 1760-an a lengyel, 1369-en a szerb, 1214-en a görög, 1077-en a bolgár, 778-an a ruszin, 721-en az örmény, 665-en a szlovén és 619-en az ukrán nemzetiség jegyzékébe kérték felvételüket.

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 443 ezren vallották magukat a 13 kisebbség egyikéhez tartozónak.

A kisebbségi önkormányzati választásokat a helyi választási bizottságok írják ki, ha egy adott nemzetiség névjegyzékében legalább harmincan szerepelnek. A kisebbségi testületek öt tagból állnak, és azokból kerülnek ki, akikre a legtöbben szavaztak.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke korábban a jegyzékbe vétellel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az őszi kisebbségi választás nem tekinthető nemzetiségi népszámlálásnak. Heizer Antal azt közölte: a törvény egyértelműen kimondja, hogy a kisebbségi választás adatai semmilyen más célra nem használhatók fel, "ilyen értelemben a közösség nagyságának a felmérésére sem".

Jelenleg 1.300 településen mintegy 1.800 kisebbségi önkormányzat működik.

A hivatalos választási honlap adatai szerint hétfőn délutánig Budapesten mindössze 1084 cigány választópolgár kérte névjegyzékbe vételét. A romák által sűrűbben lakott fővárosi

kerületekben, így például a VIII. kerületben 15-en, míg a IX. kerületben mindössze hatan kérték a regisztrációt. Horváth Aladár, a Fővárosi Cigány Önkormányzat képviselője szerint a Budapesten élő cigányok száma "hivatalosan" mintegy 44 ezer, míg a becsült adat 100-120 ezer.