A pályának hitelesnek, teljesíthetőnek, megalapozottnak kell lennie, de nem lehet túlfeszített, ugyanakkor egyszerre kell teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges négy feltételt - közölte a kormányfő. Gyurcsány Ferenc elvárásként fogalmazta meg, hogy a kiigazítás pályája a legkisebb növekedési áldozattal járjon, és önmagában is szolgálja azt a célt, hogy a kiigazítást követően a magyar gazdaság fenntartható pályán maradjon, egészséges szerkezetben, tartós növekedéssel. Mint mondta, a pályát konkrét intézkedésekkel kell alátámasztani és megalapozni, "nem egyszerűen számokat kell írni".

A Konvergenciatanács a kormány tanácsadó testülete, közreműködik a konvergencia-program kimunkálásban, annak érvényesítésében – mondta a miniszterelnök. A háromtagú konvergenciatanács, amely a kormány tanácsadó testületeként működik közre a konvergencia-program elő- és elkészítésében, támogatja a program érvényre juttatását a költségvetésben, képviseli a programot itthon és külföldön.

A konvergencia-program az euró bevezetésének előkészítését szolgáló nemzeti tervezet, amelynek felülvizsgált változatát szeptember 1-ig kell megküldeni az Európai Bizottságnak.

A testület létrehozására a miniszterelnök július 10-én az Országgyűlésben tett javaslatot.

Gyurcsány Ferenc az elveket részletezve rámutatott: a pályának olyan visszafogott, konzervatív becsléseken kell alapulnia, amelyek valamennyi szereplő számára azt valószínűsítik, hogy a program megalapozott, teljesíthető, a szokásosnál nagyobb kockázatokkal nem jár.

"Az útnak" gyorsnak és feszesnek kell lennie, de nem lehet túlfeszített, azaz ne fenyegessen "a folyamatos túlcsordulás veszélyével" azzal, hogy "előzetes becsléseinket nem vagyunk képesek tartani" – tette hozzá.

A kormányfő javaslata szerint azt a pályát kell megkeresni, amelyen a négy konvergenciacélt, az inflációra, az államadósság mértékére, a kamatokra és a költségvetésre vonatkozó elvárásokat együttesen kezeli és egyszerre teljesíti az ország.

Gyurcsány Ferenc szólt arról, hogy az elmúlt hetekben hozott döntések csökkentik az államháztartás kiadásait és növelik az államháztartás bevételeit, ezzel megteremtették az egyensúlyi pályához vezető út egyik fontos elemét. Az egyensúlyi pályához való visszatérésnek egyik fő hajtóereje az maga a kiigazítás, hogy ott lehessen maradni ezen a pályán, ahhoz szükségesek az átfogó, nagy gazdasági, társadalmi, gazdaságpolitikai reformok, és (hogy) ez a pálya végül egészséges és fenntartható legyen, ahhoz a kiigazítás, a reformok, egy nagyon intenzív fejlesztéspolitikának jó arányú, jó belső szerkezetű keveréke lesz majd szükséges - mondta.

A tanács ülésén a miniszterelnökön kívül részt vett a testület három tagja, Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója, Simor András, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, az olasz Intesa Group Közép-európai igazgatója, a CIB Bank Rt. elnöke, valamint Veres János pénzügyminiszter, Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság reformtitkárságának vezetője, kormánybiztos, Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos és Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója.

A politikus közölte: szeretné, ha a széles körű konzultációt követően fogadná el a kormány augusztus 31-én a konvergenciaprogramot. Mint mondta, a programról konzultálni fognak a Konvergenciatanáccsal, együttműködnek az MNB-vel és bemutatják az Állami Számvevőszéknek is, illetve Brüsszellel is folytatják a konzultációt. A program kiérlelt, de nem végleges változatát a benyújtása előtt több héttel nyilvánosságra hozzák, és megvitatják a társadalmi partnerekkel, az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal is – tette hozzá.

A miniszterelnök beszéde után a Konvergenciatanács zárt ajtók mögött folytatta munkáját.