Petrétei József az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek kétnapos tanácskozásán vesz részt a belga fővárosban, s az első - az igazságügyi témákra koncentráló - ülésnap után nyilatkozott újságíróknak. 

Magyarország belépése a schengeni övezetbe óriási jelentőségű esemény lesz, hiszen ezzel az emberek egy konkrét, a hétköznapi életet érintő területen, a szabad mozgás, az ellenőrzés nélküli határátlépés ügyében tapasztalhatják majd meg, hogy országuk valóban az egységes Európához tartozik. Nem véletlen, hogy az új tagállamok óriási lobbizást folytattak a schengeni övezet mielőbbi bővítése érdekében. Az EU-bizottság és a régi tagok azonban ezt egy új bűnügyi információs adatbázis kifejlesztéséhez kötötték, s ennek működésbe lépése egyre csúszik. Erre a problémára jelent kompromisszumos megoldást a portugál javaslat, miszerint az új tagok egyelőre a jelenlegi adatbázishoz csatlakozhatnak, s így a belépés időpontjaként nagyjából tartható az eredeti terv, a 2007 ősze (illetve a legújabb hírek szerint 2008 eleje), s nem kell az új adatbázis kiépítéséig várni. Ez utóbbi működésbe lépését ugyanis ma már csak 2008 végére ígérik, s utána még több hónap próbaüzemre is szükség lesz.  

Petrétei néhány héttel ezelőtt még azt mondta Brüsszelben, hogy meg kell vizsgálni, egy ilyen átmeneti megoldás, azaz a jelenlegi adatbázishoz, a SIS-I-hez  való csatlakozás nem jelent-e túl nagy pluszköltségeket Magyarország számára. Most közölte: az elemzések szerint érdemes megtenni ezt a lépést. Igaz, a magyar vizsgálatok azzal számoltak, hogy a szlovák-magyar határ is az EU belső határai közé tartozik majd, azaz ott is változtatni lehet a határellenőrzés jelenlegi rendszerében, s így jött ki a kedvező eredmény - miközben EU-s szakértők szerint Szlovákia elég rosszul áll a felkészülésben.

Petrétei azonban közölte: az osztrákok felvetették, hogy segíteni kell Szlovákiának a lemaradások behozatalában, s erre - legyen szó akár jövő októberi, akár néhány hónappal későbbi belépési dátumról - még van is idő. 

A belső határellenőrzésektől mentes schengeni övezet 1995-ös létrehozása az EU-integráció egyik legnagyobb vívmánya volt. A 15 "régi" EU-tag közül 13, valamint Norvégia és Izland a tagja (s hamarosan Svájc is bekapcsolódik az együttműködésbe), Nagy-Britannia és Írország viszont annak idején úgy döntött, hogy kimarad az övezetből. 

Ami a hétfői brüsszeli miniszteri tanácskozás napirendi pontjait, azaz az igazságügyi témákat illeti, a tagállamok véglegesen elfogadták, hogy az EU létrehozza a szervezet alapvető jogokkal foglalkozó ügynökségét. Ez felváltaná az EU jelenlegi, rasszizmussal és idegengyűlölettel foglalkozó megfigyelő hivatalát, s székhelye Bécsben lenne. Petrétei az ülésen azt szorgalmazta, hogy ne legyen átfedés az új ügynökség és az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európa Tanács munkájában, s hogy ezt majd tisztázzák a két szerv együttműködését szabályozandó, ezután megkötendő dokumentumban.