Távfelügyeletre szoruló beteg otthonában. © Fazekas István

Szocialista és fideszes önkormányzati képviselők közösen munkálkodnak egy pesti cég, a Body Guard Hungary Kft. (BGH) gyarapodásán. A nagykoalíciós vezetés jeleit mutató társaság a rászorulónak minősített, saját otthonukban élő, magányos, idős vagy beteg, de egy jelzőkészüléket használni tudók számára működtet éjjel-nappali ügyeleti rendszert. A XVIII. kerületi önkormányzat MSZP-s frakcióvezető-helyettese, Takács Tamás a cég kereskedelmi vezetője, az egyik menedzsere pedig Zettner-Kovács Krisztián, a VI. kerületi jobboldali koalíció képviselője. A jelzőrendszeres segítségnyújtással 2000 óta foglalkozó, egyébként 1995-ben alapított társaság tulajdonosi köre is politikai kiegyensúlyozottságról árulkodik: a BGH Kft. 55 százalékban Szöllősy Tamás, Horn Gyula egykori személyi titkára, kisebb részben a Fidesz-közelinek mondott vállalkozó Kupper Andráshoz - a Fidesz azonos nevű budapesti elnökének nagybátyjához - kötődő Centrum Parkoló Kft. érdekeltségébe tartozik.

A szociális törvény a helyhatóságok kötelező feladatává teszi e rendszer kiépítését, s talán nem véletlen, hogy a tavalyi évet 113 millió forint forgalom mellett csaknem 33 millió forintos nyereséggel záró cégnek a terézvárosi mellett jutott számos más önkormányzati szerződés is. Takács a HVG-nek elmondta: mintegy hatvan megállapodásuk van, s ezek alapján közel 6 ezer ügyfelet láttak el jelzőkészülékkel. Ők ezért - az üzemeltetési költségek mellett - havonta fejenként 3 ezer forintot - ötvennél nagyobb tétel esetén 2700 forintot - kapnak bérleti díjként a velük szerződő helyhatóságoktól, akik a tényleges segítséget nyújtó szociális munkásokat fizetik.

A politikai kapcsolatrendszer ellenére a BGH Kft. csak feljövő, de nem a legnagyobb szereplője a piacnak. Már háromszáz önkormányzatot, s több mint 10 ezer gondozottat tudhat ügyfelei között az 1996-ban még a HB Westminster Kárpótlásijegy-befektető Rt. részvételével alapított, most a Sajó-Közmű Kft. többségi tulajdonában álló biztonságtechnikai cég, a HB Security Kft.-ből nemrég kivált Megmentő Szociálissegély-nyújtó Kht. (HVG, 2006. június 10.). A cég kettébontásának egyik oka minden bizonnyal az, hogy kht-ként a társaság megkaphatja az önkormányzaton keresztül a gondozottanként járó évi 50 ezer forint állami támogatást. A piac ismerői szerint a cég útjait magas szintű politikai kapcsolatokkal egyengették. "Bár így lenne, és akkor nem volnának finanszírozási gondjaink" - fakadt ki Zelenák Zoltán, a cég egyik tulajdonosa, és állítja, növekedésüket egyszerűen a piac bővülése tette lehetővé. Az élre tört HB működési engedélyét és szerződéseit mindenesetre a Fővárosi Főügyészség vizsgálja, kiderült ugyanis, hogy a XIII. kerületi önkormányzat "országos engedélyt" állított ki számukra, s ez alapján állapodtak meg vidéki önkormányzatokkal is.

A krízishelyzetben segítségre szorulók otthoni megsegítése nem volt mindig ennyire kapós. A jellemzően biztonságtechnikában utazó cégek érdeklődését a 2004-ben bevezetett állami normatíva keltette fel. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás már biztos megélhetést ígér a szolgáltatóknak: ezt ugyanis 2007 végéig kötelező bevezetni minden 10 ezer főnél nagyobb településen. Ráadásul biztos nyereséggel lehet számolni, hozzáértők szerint ugyanis fedezi a költségeket a költségvetési támogatás (ez nem tűnik túlzásnak annak fényében, hogy a statisztikák szerint egy gondozott évente átlagosan négyszer riaszt). Az elmúlt egy évben megduplázódott az ellátottak száma, s az idén már hétszáz településen 16 ezer jelzőkészülék működik.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyeleti központjában. © Fazekas István

A rendszer bevezetéséhez kellett némi szerencse is. Az idősek évében (1999) a szaktárcának kapóra jött az ötlet. Ami nem volt új: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) és a Guards Távközlési Szolgáltató Rt. 1993-ban már megkezdte a Magyarországon addig ismeretlen idősgondozási rendszer kidolgozását a fővárosi III. kerületben. A Szociális és Családügyi Minisztérium ennek nyomán 1999 őszén döntött a program fejlesztése mellett egy hároméves próba keretében (lásd Csongrádi kísérletek című írásunkat).

A pánikgombnak is nevezett szerkezet a BGH-nál például egy, a kézre tépőzárral erősíthető s leginkább egy órára emlékeztető, nagyméretű ütés- és vízálló gomb. Veszély estén ezt kell megnyomni, s a vonal túloldalán máris jelentkezik az ügyeletes. A többek között a Spar és Plus áruházak távfelügyeletét is ellátó BGH-nál pedig nemcsak mentőt, tűzoltót, rendőrt vagy a szociális munkást, de ha éppen arra van szükség, akár tv-szerelőt küldenek. Az MMSZ-nél a segélyhívó inkább egy kapunyitogatóra vagy egy autóriasztó kapcsolójára emlékeztet, amit a gondozott a nyakában hordhat, megint máshol lebutított mobiltelefont használnak.

A segélyhívó eszközökkel szemben nincs egységes követelményrendszer. A szociális tárca által kijelölt Jelzőrendszeres Házi Gondozás Országos Módszertani Központja (ami az MMSZ budapesti központja) mindenesetre egységesítené az elvárásokat. "Fontos lenne, hogy az adott rendszer nagyfokú biztonsággal működjön (például legyen benne önellenőrzést végző funkció), legyen egyszerűen kezelhető, semmiképpen sem lehet a lakás egy fix pontján, és segélykérés esetén minden esetben meg kellene jelennie a helyszínen az ügyeletes gondozónak" - sorolta elvárásaikat Tarnai Zoltán, a módszertani központ vezetője. Hozzátéve, éppen emiatt szerintük nem kell feltétlenül kétirányú kommunikációra is alkalmas berendezéseket telepíteni, telefonon keresztül úgysem lehet minden esetben megállapítani, indokolt-e a segélykérés. Takács viszont "telefonpárti". Előfordult például, hogy már a jelzés fogadása is megoldotta a problémát. Egy tanyán élő idős nő azt hallotta, valaki matat az ajtajánál, rögtön hívta a központot, ahol olyan hangerővel nyugtatták, ne izguljon, hamarosan megérkeznek a rendőrök, hogy erre a betörő jobbnak látta elszaladni.

PÁLMAI ERIKA