HVG

Múlt nyáron már született egy pénzügyminisztériumi kormány-előterjesztés a Nemzetbiztonsági Hivatal és a polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatal összevonásáról, ám a takarékossági célú tervből nem lett semmi. Az átszervezési láz azonban nem múlt el: az MSZP Pintér István által vezetett nemzetbiztonsági munkacsoportja új változatot készített, s maguk a titkosszolgálatok is kidolgoznak egy verziót. A HVG információi szerint a jelenleg 20 tagú munkacsoportnak nagyjából a fele dolgozott korábban a nemzetbiztonságiaknál munkatársként vagy külső szakértőként, és az úgynevezett funkcionális átszervezést támogatják, vagyis a polgári és a katonai hírszerzés összevonását, illetve a két elhárító szerv egyesítését.

"A hírszerzőknek hasonlóak a módszereik és a szervezetük, az egykori állambiztonsági rendszerre jellemző egységes hírszerzés-elhárítás mellett viszont nem igazán találtunk érveket. Többek között ez szól az elgondolás mellett" - mondta el a HVG-nek Várhalmi A. Miklós, a munkacsoport tagja és 2006-ig vezetője. "Csak a funkcionális megoldás lehetséges, mivel például a hírszerzők kiképzését konspirációs okokból nem lehet együtt végezni az elhárítókéval, s hasonló okok miatt a személyzeti és pénzügyi adatok sem kezelhetők egységesen" - hangoztatott egy másik érvet Kovács Károly, a Magyar Hadtudományi Társaság Nemzetbiztonsági Szekciójának vezetője, aki 1998-ig a katonai elhárításnál, illetve a hírszerzésnél volt magas rangú tiszt.

Leépítések várhatók a pénzügy, a logisztika és a képzés területein is, hiszen mind az öt szolgálatnál - a civil és katonai felderítésnél, illetve elhárításnál, valamint a technikai hátteret biztosító Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál - működnek például titkárságok, és más párhuzamos részlegek - mondja Várhalmi. A tervezett összevonásokkal becslések szerint a működési költségek 10-20 százalékát lehet majd megtakarítani (a polgári szolgálatok 2007-ben 36 milliárd forinttal gazdálkodhatnak). Ezzel együtt akár ezer embernek is megszűnhet az állása. Az ő egy részük - az MSZP-s szakértők szerint - munkát kaphatna a külképviseletek védelmét ellátó Külügyi Biztonsági Szolgálat létrehozásával. "Jelenleg erre önkéntes jelentkezéssel választják ki a diplomaták közül az embereket, akik gyakran nincsenek kiképezve a feladatra" - mondta a HVG-nek egy neve elhallgatását kérő nemzetbiztonsági tiszt. A szolgálatoknál egyelőre hivatalosan nem kommentálják az átszervezési híreket, de részletek említése nélkül Vajda Péter, a polgári titkosszolgálatok szóvivője közölte, saját tanulmányukat már eljuttatták a kormánynak.

A munkacsoport nem állt meg a nemzetbiztonsági szervek átalakítási tervénél. Felvetette azt is, hogy egységes védelmi minisztériumot kellene létrehozni, mely ellátná a honvédelmi, a rendvédelmi és a nemzetbiztonsági szervek irányítását, ami most három miniszter dolga. Kovács szerint viszont vissza kellene állítani a 1996 előtti állapotot, vagyis újból szét kellene választani a politikai és a szakmai felelősséget, ez utóbbit a főigazgatókra bízva. A Horn-kormány idején úgy változtattak ugyanis a rendszeren, hogy azóta az irányító miniszter kezében összpontosul mindkét funkció. Igazítani kellene a parlamenti ellenőrzés rendszerén is - állítja Kovács. Példaként említi, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény meghatározta a szolgálatok működését ellenőrző parlamenti nemzetbiztonsági bizottság (nb) feladatait, de nem definiálta a honvédelmi bizottság katonai szolgálatokra vonatkozó jogosultságait.

Az átszervezés kétharmados parlamenti többséget igényel, de a helyzet nem reménytelen a kormány számára. A Fidesz támogatná ugyanis a hírszerző és elhárító szervek külön-külön történő összevonását. "Feltételünk, hogy nem vonnak ki pénzeket a rendszerből, nem értékesítik a szolgálatok rendkívül értékes budai ingatlanjait, és nem kezdődik politikai tisztogatás" - ismertette az ellenzéki párt álláspontját a HVG-nek Demeter Ervin egykori titokminiszter, az nb tagja. "Megszülethet a megállapodás a nagyobbik ellenzéki párttal, mivel senki sem tervezi a szolgálatok költségvetésének lefaragását, vagy a komolyabb létszámleépítést" - állította erre Tóth Károly, a bizottság MSZP-s alelnöke. Hozzátette: az átalakításra nem azért van szükség, mert a szolgálatok rosszul működnek, hanem alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez. Ez sokak szerint elsősorban azt jelenti, hogy a NATO-csatlakozás után a katonai szolgálatok "elvesztették" munkájuk egy részét. Másképp látja a helyzetet az MDF. Boross Péter volt miniszterelnök, egykori titokminiszter szerint az összevonások nélkül is hatékonyabbá lehetne tenni a rendszert, az egységesítéssel pedig a szervezetek közötti rivalizálás belső konfliktussá válhat, ami akadályozza a működést.

A kormány nemzetbiztonsági kabinetje a napokban tárgyal a tervről, s a HVG információi szerint emellett döntés születik majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendőrtiszti Főiskola összevonásának előkészítéséről is. Valószínűnek látszik, hogy a következő tanév már az egyesített intézményben éri a hallgatókat, a nemzetbiztonsági összevonás sorsa azonban bizonytalanabb, a törvénytervezetről a tervek szerint tavasszal döntene a parlament.

HOMONNAI GÁBOR