Sallai Róbert Benedek, a szervezet ügyvezetője elmondta, hogy mintegy 2 millió hektár erdőt tartanak számon Magyarországon, ám ennek csupán mintegy fele tekinthető „valódinak”

Az egyre inkább elterjedő ültevények sem biológiai értelemben, sem pedig társadalmi, közjóléti tekintetben nem tekinthetők erdőnek – vélekedik az ügyvezető utalva arra, hogy az azonos korú, fajú faállományok nem sokszínű növénytársulások.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium adatai szerint az újonnan ültetett erdőterületek nagysága 2004-ig évi 10-12 ezer hektárral, 2005-ben pedig már 19 ezer hektárral bővült. Tavaly 15 ezer hektár erdőt ültettek, s az európai uniós források felhasználása nyomán ez az ütem várható az elkövetkező években is.

Sallai Róbert Benedek felhívta a figyelmet, hogy a növekedés szinte kizárólag ültetvények telepítéséből adódik, sőt egyre gyakrabban természetes erdőket cserélnek le ültetvényekre. Szerinte a valódinak tekinthető erdők fogyása évente elérheti a pár százalékot.

Az ügyvezető aggodalmát igazolja a Nimfea felmérése, ami az alföldi erdők – amelyek a legtermészetközelibb növénytársulások között vannak – állapotát vizsgálja. Példaként említi a Dalerd Délalföldi Erdészeti Zrt. kezelésében álló körösladányi erdőt. Hiába Natura 2000-es terület, a társaság vadaskertté alakított több száz hektárt, ami a vaddisznók miatt előbb-utóbb biztos pusztulást jelent védett növények sokaságának – mutatott rá az ügyvezető. Hozzátette, hogy szervezetük bírósághoz is fordul az ügyben.