Medián-felmérés a korrupcióról: zsebbe megy

A korrupció tartósan a legsúlyosabbnak tartott problémák között van, nagyjából holtversenyben a második–harmadik helyen; a közvélemény által felállított rangsorban csak az egészségügy helyzete előzi meg számottevő mértékben. Amikor a HVG megbízásából készített szeptember végi Medián-felmérés kérdezőbiztosai azt firtatták, mi lehet az oka, hogy a kormány nem oldja meg a legégetőbb problémákat, a kérdésre válaszolni tudó 78 százaléknyi megkérdezett egyharmada olyan szempontokat fogalmazott meg, amelyek tömören a „korrupció”, a „lopás” kategóriáival írhatók le. Nem állnak távol ettől azok a válaszok sem (29 százalék), amelyek cinikus érdekszempontokra utalnak: „nem érdekli őket”, „csak a saját érdeküket nézik” és hasonlók.

Szakmai rekorderek*

Életműdíj: Ecsedi Erzsébet; Jövő díj: Soltis Lajos Színház (Celldömölk); A legjobb független/kőszínházi előadás: Ki ölte meg az apámat (ESZME–Füge), Kivilágos kivirradtig (Weöres Sándor Színház, Forte Társulat); A legjobb szórakoztató előadás: The Black Rider (Örkény Színház); A legjobb rendező: Horváth Csaba (Kivilágos kivirradtig); A legjobb női/férfi főszereplő: Imre Éva (Ifjú barbárok), Mácsai Pál (Solness); A legjobb női/férfi epizódszereplő: Szaplonczay Mária (Solness), Gyulai-Zékány István (Kivilágos kivirradtig); A legígéretesebb pályakezdő: Cseri Hanna; A legjobb új magyar dráma: Bíró Bence: magyartenger (Centrál). A legjobb díszlet: A kastély (Vígszínház, tervező: Schnábel Zita); A legjobb jelmez: The Black Rider (Örkény István Színház, tervező: Izsák Lili).

A magyar védelmi kiadások alakulása és aznazt befolyásoló tényezők

A közvélemény a válságról: vita inkább csak az okokról van

A magyar lakosság elsöprő többsége, több mint négyötöde („nagyon” vagy „eléggé”) súlyosnak érzékeli a magyar gazdaságra nehezedő válságot, és csak elenyésző számban vannak olyanok, akik szerint egyáltalán nincs gazdasági válság. A HVG számára a Medián által február végén készített közvélemény-kutatás során azt is megkérdezték az emberektől, hogy szerintük mik a válság legfőbb okai. A kutatók által felkínált válaszlehetőségek közül a belső okok kapták a legmagasabb pontszámot, vagyis az emberek a korrupciót és „a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját” tartják a leginkább meghatározónak. Ám ezeknél csak alig kisebb súllyal szerepelnek a kormányzati kommunikációban kiemelten sulykolt külső okok, mint a szankciók, illetve maga a háború, és végül azok az objektívnak minősíthető tényezők, mint a Covid-járvány vagy a kedvezőtlen időjárás. Az „illegális” bevándorlást viszont ma már csak egy kisebbség tekinti a bajok okozójának.

Vegyes tüzelés: mivel fűt a magyar?

Nem sokat változott a fűtéshez használt energiahordozók összetétele és a fűtés típusának módja a magyar háztartásokban a KSH és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján. Az elmúlt évtized stabil rezsiárai közepette a fogyasztók kevéssé voltak motiváltak abban, hogy drága energetikai korszerűsítésbe kezdjenek. Noha még a tavalyi adatok is hiányoznak mindkét hivatal statisztikáiból, a rezsiszabályok változásának hatását ezekben sem látnánk. Így meg kell elégednünk azzal a feltételezéssel, hogy a koronavírus által leginkább sújtott, otthoni tanulással és munkavégzéssel tarkított 2020-as évben elfogyasztottnál kicsivel kevesebb energiát használtak el a háztartások tavaly és az idén.

A Magyar Honvédség számokban: Fel, sorakozó

Az oroszok háborúja és az ottani mozgósítás miatt ismét előtérbe került a katonai biztonság Európában. Az elhanyagolt, számos képességet nélkülöző magyar haderő hiányosságait a 2016-ban meghirdetett Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program hivatott orvosolni. Szabad szemmel is jól látható a fejlődés, ám a célok elérése még távolinak tűnik.

Születések és meg nem születések: van hová előre

A magzat életfunkcióinak kötelező megismeréséhez – például szívhangjának meghallgatásához – köti az abortusz végrehajtását egy új belügyminiszteri rendelet. Magyarországon egy 1956-os minisztertanácsi rendelet tette lehetővé a terhességmegszakítást a várandós nők kérelmére, és ez a szabályozás alapvetően nem változott a magzati élet védelméről szóló, 1992. évi LXXIX. törvény születése óta sem.

Iskolaév előtt: tavaly az elsős kisdiákok 4,6 százalékát évismétlésre kötelezték

Az elmúlt évben 1763 település 3625 iskolájában tanultak általános iskolás diákok, míg középfokú oktatás 2254 intézményben folyt. Az általános iskola nappali tagozatán 720 ezer gyermek tanult, középiskolában pedig 432 ezer diák részesült oktatásban. A középfokon tanuló diákok 45 százaléka gimnáziumban, több mint 53 százaléka szakmai képzést (is) adó szakképző iskolában, technikumban, szakgimnáziumban tanult. Az alapfokú oktatásban 74,5 ezren (86 százalékban nők), a középfokú intézményekben több mint 42 ezren (65 százalékban nők) dolgoztak főállású pedagógusként.

Erdőterületek: gyorsított kihasználás

Felkorbácsolta a természetvédők indulatait, hogy a megnövekedő tűzifaigények biztosításához a kormány rendelettel felülírta a fakivágás szabályait. Magyarország erdősültsége nem mondható rossznak, közel duplájára nőtt az elmúlt száz év alatt. Ám az új telepítések elsősorban a fakitermelésre koncentráltak, ezért magas például az akácok aránya. A hazai erdők közel fele tájidegen, nem őshonos fajokból áll, éppen az ipari fakitermelés és a tűzifaigények miatt. Ma már az akácnál kevesebb tölgy van erdeinkben, bükk pedig csupán negyedannyi, mint a gyorsan növő, idegenhonos akác. Az erdők korfája is meglehetősen fiatal: mindössze 5 százalékot tesz ki a százévesnél idősebb fák aránya, egyharmaduk viszont 30 évnél fiatalabb. Az erdőállományt kifejezetten veszélyeztető fafajok – például az amerikai vörös kőris vagy az ezüstfa – szerencsére viszonylag kevés helyet, 17 ezer hektárt foglalnak el a 2 millió hektárnyi összes erdőterületből. Egyébként a nyilvántartásban szereplő erdőterület jó részén pillanatnyilag nincs fa, közel 200 ezer hektár „erdőt” kellene még fásítani.

Medián-felmérés: Rezsifrász

A budapestiek úgy érzik, hogy erősen meg fogják szenvedni a megszorításokat: a Medián és a 21 Kutatóközpont július végén készített 1000 fős telefonos felmérése szerint minden második fővárosi lakos (57 százalék) arra számít, hogy a következő időszakban kevesebbet engedhet majd meg magának. Egyharmaduk (34 százalék) pedig attól is tart, hogy nem fogja tudni befizetni a rezsiszámláit. Saját bevallása szerint a budapestiek 30 százaléka fogyaszt átlag feletti mennyiségben áramot és 21 százaléka gázt, ők ezért arra számíthatnak, hogy érinteni fogja őket az új rezsiszabályozás. Azzal, hogy a kormány az átlag felett fogyasztók számára növeli az áram- és gázárakat, a válaszadók 69 százaléka nem ért egyet. Nem meglepő, hogy az intézkedés párthovatartozás szerint megosztó: az ellenzékiek 87 százaléka helyteleníti, de még a fővárosi fideszesek körében is csak csekély többségben vannak azok, akik egyetértenek az új szabályozással (49 százalék, szemben a 44 százaléknyi ellenzővel).

Első nők: 145,5 év lemaradás

Szűk 130 évvel az után, hogy a magyar lányok elkezdhettek középiskolába és egyetemre járni, és bő 100 évvel az után, hogy a nők választójogot kaptak, a március 10-ei parlamenti szavazás nyomán először lesz Magyarországnak nő a köztársasági elnöke. A World Economic Forum szerint Magyarország a számba vett 155 ország közül a nők politikai szerepvállalása tekintetében tavaly a 124. helyen állt. Az összes mutatót – a politikain kívül a gazdasági, oktatási és egészségügyit is – nézve ennél valamivel szebb a kép: 99. hely. A vizsgált országok közül tavaly ilyenkor 81-ben még soha nem volt nő az államfő. A szervezet becslése szerint, ha marad az előrelépés jelenlegi üteme, 145,5 év múlva lesz egyenlőség a nemek között a politikai részvétel terén.

Választási szabályok változása: testre szabva

Az 1990-es első szabad választások óta több ízben is módosultak a voksolás szabályai, és ennek mindig megvoltak a racionális okai. A játékszabályok átfogó megváltoztása azonban Orbán Viktor 2010-es kormányalakítása után történt. Kétharmados felhatalmazása birtokában a Fidesz–KDNP már a 2014-es megméretés előtt egy sor olyan rendelkezést is életbe léptetett, amelyek mögött leginkább hatalomtechnikai megfontolások álltak. A parlamenti mandátumok számának 386-ról 199-re csökkentése például önmagában észszerű lépésnek tűnt, ám a választókerületi határok átrajzolásának mikéntjét nem csupán az egyes települések lélekszámában bekövetkezett változások határozták meg, hanem – a korábbi választásokból kirajzolódó politikai „hőtérkép” alapján – az a szándék is, hogy az erőviszonyok alakulása a jobboldalnak kedvezzen. A választások „olcsósításának” jelszava mögé bújva történt meg a kétfordulós választás egyfordulósítása is, ami szintén fontos lépés volt a széttagolt ellenzéki oldal stratégiai meggyengítésére. Ezzel ugyanis megszűnt az első forduló eredményei alapján történő visszalépés lehetősége (ezt volt hivatott orvosolni a közjogi relevanciával nem bíró, tavaly őszi ellenzéki előválasztás). Az ellenzéki tábor leszalámizását szolgálta az is, hogy míg korábban 750 kopogtatócédula összegyűjtése volt a feltétele az egyéni indulásnak, ez 500-ra csökkent, ráadásul a választópolgárok már több párt jelöltjének is aláírhatnak, megkönnyítve ezzel a kamu pártok indulását. Bevezették továbbá a győzteskompenzációt, így már nem csupán a vesztes jelöltek egyéniben nem hasznosult szavazatai kerülnek fel az országos listára, de a győzelmet szerzett képviselőknek a mandátum elnyeréséhez szükségesen felüli voksai is. Mindezek a változások 2018-ban azt eredményezték, hogy a Fidesz–KDNP, amelynek listája – a határon túliak levélszavazataival együtt – a voksok 45 százalékát kapta, a mandátumok 67 százalékának elnyerésével harmadjára is kétharmados előnyre tett szert az Országgyűlésben.

Néhány jelentősebb, nyomtásban (is) megjelenő kulturális-közéleti folyóirat

Alföld (Debrecen), Életünk (Szombathely), Forrás (Kecskemét), Hévíz (Hévíz), Jelenkor (Pécs), Óbudai Anziksz (Bp., III. kerület), Pannonhalmi Szemle (Pannonhalma), Partium (Vásárosnamény), Séd (Veszprém), Somogy (Kaposvár), Tempevölgy (Balatonfüred), Tiszatáj (Szeged)

Zöldpolitika: Mit kíván a magyar nemzet?

Kiemelkedően magas Magyarországon azok aránya (73 százalék), akik fontosnak, illetve nagyon fontosnak tartják, hogy a következő kormány stratégiai jelentőségű területként kezelje a klímavédelemmel kapcsolatos ügyeket – derül ki a Greenpeace Magyarország megbízásából a Policy Solutions elemzőintézet és a ZRI Závecz Research által készített közvélemény-kutatásból. (A reprezentatív felmérés során 2021. október 11–19. között ezer főt kérdeztek meg.) A zöldügyek iránti elkötelezettség nem csupán a politikai táborokon túlnyúló elvárás: szinte nincs a társadalomnak olyan szegmense, amelyben lényegesen eltérnének az ezzel kapcsolatos vélemények. Némi különbség az iskolázottság szerinti bontásban mutatkozik: a diplomások körében magasabb (79 százalék) azok aránya, akik nagy jelentőséget tulajdonítanak a zöldügyek szakpolitikai kezelésének (a csupán általános iskolai végzettségűek körében 70 százalékos ez az arány).

Csatatér körzet: élesben

Megnéztük, hogyan fest az ellenzéki párharc egy szoros versenyt ígérő körzetben.

Tanévnyitás: a „kitessékelt” óvodások miatt több az elsős

Nem pusztán demográfiai okok, hanem a kormány egy korábbi intézkedése áll annak a hátterében, hogy a 2020/2021-es tanévben számottevően nőtt az általános iskolások között a hatévesek aránya, és ez a most kezdődött új tanévre is jellemző maradt. Míg korábban a gyermeket jól ismerő óvoda feladata volt az iskolaérettség megállapítása, egy 2019-es törvény központosította az eljárást, így tavaly óta bonyolult hivatali procedúra – a szakszolgálat külön vizsgálata, vita esetén bírósági döntés – kell ahhoz, hogy egy hatéves gyerek még egy év haladékot kapjon az iskolakezdéshez. A szigorúbb – és körülményes – eljárás megtette a hatását: tavaly ősszel úgy emelkedett 726 ezerre az általános iskolai tanulók száma, hogy a növekmény nagy részét az első évfolyamra történt nagyobb arányú beiskolázás magyarázza. Egyetlen év alatt (a 2019/2020-asról a 2020/2021-es tanévre) 13 százalékkal, közel 12 ezerrel lett több az elsősök száma, és köztük 36 százalékra emelkedett a hatévesek aránya. Utóbbi 7 százalékpontos növekedés egy év leforgása alatt, és messze a legmagasabb arány az elmúlt évtizedben (a 2010/2011-es tanévben például még csak az elsősök 21 százaléka volt hatéves). A korai beiskolázás erőltetésével függ össze az is, hogy az általános iskolások között tovább nőtt a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma és aránya (57,7 ezer fő, 8 százalék).

Magyarok a paralimpián: a felét kapják ép társaik jutalmának

Az első magyar paralimpiai éremszerző, Fejes András (és három sporttársa) 1972-ben még saját költségen, magánszervezésben jutott ki a Heidelbergben megrendezett IV. paralimpiai játékokra, 1976 óta viszont már folyamatos a hivatalos magyar jelenlét. Igazán akadálymentesnek azonban – magyar szempontból – csak 1984-től nevezhető a játék: 1976-ban ugyanis a dél-afrikai apartheid rendszer elleni tiltakozás miatt a harmadik versenynap után hazarendelték a versenyzőinket Torontóból, 1980-ban pedig a korábbi politikai bojkott miatt Magyarország nem kapott meghívást a hollandiai Arnhembe. Ezek után igazi áttörést jelentett az 1984-es parádés szereplés: a New Yorkban elért eredményt azóta sem sikerült felülmúlni. A 28 magyar éremből kereken egy tucat csillogott aranyosan, ennek is a felét két úszó, Jeszenszky Attila és Dukai Géza szerezte. Sporttörténelmi bravúr az 1992-es barcelonai paralimpián is született: Szekeres Pál vívó volt az első sportoló a világon, aki olimpián és paralimpián is érmet szerzett. Az ő nevéhez fűződik a fogyatékkal élők sportjának minden korábbinál magasabb szintre emelése is: 1999-ben az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára lett.

Prémium és életjáradék – így aratnak az olimpikonok

Ki lehet-e pénzben fejezni az olimpiai játékok helyezéseiért megküzdő sportolók felkészültségét, állhatatosságát és gyötrelmeit? A társadalmi és a politikai akarat szerint igen – erre enged következtetni, hogy a világ legtöbb országában állami pénzjutalommal honorálják az olimpiai teljesítményt.

Utazás Európában: hol elég, hol nem a magyar védettségi?

Miniszterelnök-jelölti verseny: tisztuló kép

Az elmúlt hetekben egymást követően három új – de valójában már korábban is feltételezett – jelölt szállt be az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek előválasztási versenyébe, és ezzel hatfősre egészült ki a mezőny. Előbb Dobrev Klára iratkozott fel, őt Karácsony Gergely követte, és végül Pálinkás József csatlakozott az indulókhoz. Ezzel együtt valamelyest tisztult is a kép, az esélyesebbek mögött koncentrálódnak a közvélemény-kutatási szavazatok.