A   klímaprogramok lényege,  hogy  az  adott település igyekszik  minél  inkább  csökkenteni üvegházgáz-kibocsátását, illetve megpróbál   minél   jobban   alkalmazkodni   az  éghajlatváltozás  már elkerülhetetlen hatásaihoz. A  program  elindítóinak  nem  titkolt  szándéka,  hogy  a  tatabányai kezdeményezés  mintaként  szolgáljon  majd  az  ország  számos további települése  számára  is.

Tatabánya a klímaprojekt végrehajtása érdekében együttműködést alakított ki az MTA Szociológiai Kutatóintézetében működő Éghajlatváltozás Kutatóműhellyel. Ennek egyik fontos célkitűzése, hogy hazai körülmények között elindítsa és segítse az önkormányzati szintű éghajlatváltozási stratégiák kidolgozását. Ennek során azt vizsgálják meg Tatabányán, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásának melyek a hatékony lehetőségei a városban. Felmérik azt is, hogy a lakosság mekkora érdeklődést mutat az éghajlatváltozás témája iránt, s a figyelemfelhívó és szemléletalakító munkába miként lehet aktívabban bevonni a civil szervezeteket és a település intézményeit. A tervek szerint a kidolgozott stratégia révén olyan környezetbarát beruházások és felújítások valósulhatnak meg, amelyek hozzájárulhatnak a klímaprogram sikeréhez.

A március 9-ei brüsszeli uniós csúcson az állam- és kormányfők elfogadták, hogy az Európai Unió 2020-ra az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, s szintén előírták, hogy az unió teljes energiafogyasztásában 2020-ra érje el a 20 százalékot a megújuló energiaforrások aránya.