Vádirat kérdőjelekkel

Az ügyészség szerint a vádlottak a terhükre rótt cselekményeket 1996-ban követték el vagy tervelték ki, amikor a Voluta Kft. egymást váltó ügyvezetőiként közreműködtek benzinszármazékok forgalmazásából származó jövedelmek utáni adók elcsalásában és fiktív drágakő-ügyletekből származó illegális bevételek elleplezésében (HVG, 1997. október 25.). Matula Ferenc 1996. március 16-tól október 4-ig vezette a céget, az őt követő Janca József pedig december 17-ig. Időközben ejtették Matulával szemben az 51 millió literes benzinimport után be nem fizetett 374 milliós vám miatti csempészési vádat, mivel a vásárlás brit és holland cégektől történt, márpedig az uniós csatlakozás után a tagállamok közt nincs vám, így az ilyen cselekmények – még ha 2004. május 1. előttiek is – nem büntethetők. Maradt elég vádpont így is. Az ügyészség szerint 1996 augusztusa és decembere között a Voluta összesen 5,4 milliárd értékben adott el benzint, amiből közel négymilliárdos adófizetési kötelezettsége származott, de a cég ennek nem tett eleget. Az V. és XIII. kerületi Ügyészség nem éppen magas színvonalú vádiratából nem derül ki pontosan, hogy a teljes összeg befizetésével adós maradt-e a cég, vagy valamennyit befizetett az államkasszába. A vádhatóság annyit állapított meg, hogy a kár négy adónemben is meghaladta az ötmilliót. Azt sem tudni egyelőre, hogy valójában mekkora kár keletkezett, ezért a bíróság az APEH ellenőrző főosztályához fordul, nyilatkozzon, mekkora köztartozást halmozott fel a Voluta a vádlottak ügyvezetősége idején.

Hétfőn újabb homokszemek peregtek le a még 1996-ban feje tetejére állított homokórán. A szövevényes, gyémántügy néven elhíresült csalássorozat mostani tárgyalási fordulójának azt kellett tisztázni, hogy valóban a magyarországi Siemens-csoportot több fronton is támadó Farkas Imre vállalkozó adott-e megbízást Lengyel Gáspárnak Janca József másodrendű vádlott egészségi vizsgálatára. A talán lényegtelennek tűnő részletnek komoly súlya lehet az ügyben, hiszen a nyomozás és a tárgyalás során a hatóságok számára mindeddig nem derült fény a csalássorozat tényleges megbízóinak kilétére. A vádlottak védekezése pedig arra alapozódik, hogy az előttük is rejtve maradt megbízóik őket is orruknál fogva vezették.

A hétfői tanúmeghallgatás előzménye, hogy a december 11-iki, a Budai Központi Kerületi Bíróságon tartott tárgyaláson hallgatták meg először Lengyel Gáspár tüdőgyógyászt, aki elismerte, 1996 kora őszén vizsgálta meg Janca Józsefet, hogy alkalmas-e az elsőrendű vádlott Matula Ferenc lemondásával megüresedett ügyvezetői poszt betöltésére. Az orvosnak azt kellett – mint mondta „szívességből” – kideríteni, hogy mennyi ideig élhet még az alkoholproblémákkal és más súlyos betegségekkel küzdő Janca. Az orvos néhány hónapot prognosztizált – mint azóta tudjuk, tévesen –, így a megbízó – gondolván, hogy nem kell hosszabb távon számolni vele, bevenni a „buliba” – Jancát alkalmasnak találta a Voluta Kft. ügyvezetői teendőinek ellátására. Dr. Lengyel később is kapcsolatban maradt Jancával, és ő kísérte el Kanadába, amikor a botrány kirobbant, a cég nemesfémügyletei a kútba estek, illetve a vagyonügynökség és a pénzügyőrök pedig el kezdtek érdeklődni a cég viselt dolgai iránt.

A három hónappal ezelőtti tárgyaláson Barna György Péter bíró kérdésére Lengyel doktor elmondta: őt az a Farkas Imre bízta meg Janca megvizsgálásával, aki mostanában úgy került a hírekbe, hogy a SATeLIT Tv tulajdonosaként több fronton is támadja a magyar Siemens-érdekeltségeket, mondván, azok kárt okoztak neki, és egyoldalúan bontottak vele szerződést.

Lengyel doktor decemberben úgy emlékezett, hogy több jelölt is volt a Voluta ügyvezetői posztjára, és Janca mellett elsősorban annak roskatag állapota szólt. Lengyel elmondta azt is, hogy korábban baráti viszonyban állt Farkassal, de egy vitás biztosítási ügy miatt (Lengyel neje biztosítási bróker) összekülönböztek.

Farkas Imre tavaly decemberben tagadta a hvg.hu-nak, hogy ismerné Jancát vagy a Volutát. Mint mondta, több orvos barátja is van, és sejti is, hogy ki lehet Lengyel, de megbízást neki nem adott, és szívességre sem kért tőle.

A hétfői tárgyaláson Farkas úgy nyilatkozott, hogy jól ismeri Lengyel doktort, annál is inkább mert annak lánya, az ő titkárnője volt. Mint mondta, baráti, haveri kapcsolatban állt vele, még mulattak is együtt. Ezzel együtt kizárta, hogy ő vitte volna el autójával Janca lakására Lengyelt, hogy az orvos kivizsgálja a vádlottat. Jancával most találkozott először – tanúskodott Farkas, és a Voluta Kft.-ről is csak a sajtóban olvasott. Azt azonban elismerte, hogy Lengyel doktort több ismerősének is ajánlhatta, mint csontkovácsot és tüdőspecialistát. Janca megerősítette, hogy még nem találkozott Farkassal, és megkérdezte, hogy milyen kapcsolatban állt Ladvánszky György ügyvéddel, akinek a neve számos összefüggésben elhangzott már a tárgyaláson, és a Voluta ügyei körül bábáskodott. Mire Farkas azt válaszolta, hogy egyik cégének jogi képviselője is volt. Bírói kérdésre, hogy elképzelhető-e, hogy a Voluta-alapító Szellem Zoltán érdeklődött-e megbízható orvos felől, Farkas azzal válaszolt, hogy erre nem emlékszik.

Gyémánt. Csipesszel

Lengyel doktor hétfői tanúvallomásában jelentősen más mondott, mint három hónappal ezelőtt. Mint azt a tanú a memóriáját decemberi mondataival újra és újra felfrissíteni igyekvő Barna György Péternek többször megismételte: „sokat tűnődött” korábbi vallomásán, és most már nem állítja határozottan, sőt voltaképpen határozatlanul sem, hogy Farkastól kapta a megbízást. Igaz, 11 év távlatából arra sem emlékszik, hogy kitől, mástól érkezett a felkérés. Ennyi idő után Farkas ugrott be neki, mint olyan, akinek az „ügyben elhangzott a neve” – magyarázta a bírónak a változást. Valójában azonban Farkas nevét csak egyetlen személy emlegette, és az éppen Lengyel doktor volt.

Az is némi értetlenséget váltott ki az tárgyalóteremben, amikor ügyészi kérdésre az orvos arról kezdett beszélni, „jött az Imrétől [Farkastól] egy telefon”, de a megzavarodott tanú nem fejezte be a mondatot.

A tárgyalási nap másik fejleménye az is, hogy írásszakértő vélemény szerint a Voluta Kft. egyik üzletrész-átruházási szerződésén a Profecon Kft. nevében eljáró Giacomuzzi Márta aláírása „hamisításra utaló jellemzőket tükröz”.

Giacomuzzi, az Erdélyben élő könyvelő és könyvvizsgáló egyébként már jó ideje nem ad választ a bíróság több, a Volutával kapcsolatos írásbeli kérdéseire. A bíró megjegyzése szerint ezt csak azért nem szankcionálják rendbírsággal, mert nincs esély a behajtására. Nem így Hetzendorfné Nagy Krisztina esetében, aki immáron a harmadik tárgyalási fordulón nem jelent meg. Őt a bíró most százezres rendbírsággal sújtotta. Hetzendorfné egykor a Voluta számláit könyvelte, és az elsőrendű vádlott Matula Ferenc kérésére idézték tanúként.

A büntetőper májusban folytatódik, és a bíró reményei szerint a perbeszédeket is megtartják.