A konzervatív osztrák napilap budapesti tudósítója, Peter Martos Molnár pályafutását ismertetve megemlítette: a leköszönt miniszter, aki a nyolcvanas években orvosként Ausztriában is dolgozott, az ottani egészségügyi rendszert akarta meghonosítani Magyarországon, vagyis hogy az egészségügyi szolgáltatásokért fizetni kell. Emellett az ausztriai több-biztosítós rendszert szándékozott bevezetni, de "üzletibb" alapon, mint Ausztriában szokásos. A miniszter, aki "két évig a kaukázusi Sztavropolban tanult, amikor ott egy bizonyos Mihail Gorbacsov a kommunista párt titkára volt, bírálói szerint a lenini elvek alapján akarta megreformálni a magyar egészségügyet: először lerombolni, majd az alapoktól újjáépíteni" - írta.

Bírálói Molnár és a kormány szemére vetik, hogy a reformot a társadalommal való konzultáció nélkül tervezték meg. Az év elején bevezették a vizitdíjat, amely "az ingyenes egészségügyi szolgáltatásokhoz szokott magyaroktól teljesen idegen". "Múlt vasárnaptól, nem áprilisi tréfaként, felszabadították a gyógyszerárakat. A következmény: az eddig ingyenes készítmények készpénzért a benzinkutaknál is beszerezhetők, mások megdrágultak" - áll a cikkben.

A tudósító beszámolt a három budapesti kórház bezárásáról, és megemlítette, hogy a Fidesz által ellenőrzött önkormányzatokban az egészségügyi intézményeket nonprofittá akarják tenni. Idézte az ellenzéki párt egészségügyi szakértőjét - Molnár elődjét - Mikola Istvánt, aki szerint "az egészségügyi reform kudarcot vallott, és ez a kormány kudarcát is jelentheti".

Mint írta, az érintettek éppen ennek akarják elejét venni. Ezen fáradozik Kóka János gazdasági miniszter, az SZDSZ új elnöke, aki átmenetileg átvette az egészségügyi tárca irányítását, és aki kiállt a Molnár által elkezdett reform folytatása mellett. Közölte, hogy a több-biztosítós rendszer tervezetének szeptemberig el kell készülnie, és azt 2008. január elsejével be kell vezetni. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a reform sikeres első szakaszáról beszélt, "az elkerülhetetlen viták és konfliktusok ellenére". A lap szerint éppen ez utóbbiak késztették Molnárt lemondásra, aki nem tudta elfogadni, hogy a reform folytatásáról ne döntsenek a megfelelő időben.

Schvarcz Tibor, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista alelnöke viszont direktebb volt, amikor azt mondta, hogy "nem szeretjük az ultimátumokat". Szerinte csak azután lehet megvizsgálni, hogy egyáltalán változtassanak-e és hogyan a magyar egészségügyi biztosítási rendszeren, miután az eddigi módosítások hatásai láthatóak lesznek. A szocialisták szerint nem egymással versengő biztosítókra, hanem az állami egészségbiztosító szanálására van szükség. Mellette létre lehetne hozni egy ápolással vagy balesetekkel foglalkozó magánbiztosítót. A hálapénz pedig nem szégyen - fejeződik be a Die Presse cikke.