Március 28-án, amikor az édesanya a kislánnyal hazafelé tartott, egy férfi (mint később kiderült, a férj) hátulról megragadta a gyereket és egy autóba tuszkolta. Az anya – aki nem engedte el a gyerek kezét – szintén beült a sofőrrel várakozó járműbe, de onnan férje menetközben kilökte, és elhajtottak a helyszínről - meséli a kétségbeesett anyuka. A kislány és a férj azóta ismeretlen helyen tartózkodnak. Bár az édesanya felismerte a férjének segédkező autó sofőrjét, és annak adatait a rendőrségnek átadta, a nyomozók mégsem keresték meg a „barátot”.

Mivel az anya és az apa, bár évek óta külön él, hivatalosan nem vált el, így a gyermekelhelyezésről sem született döntés. Ugyan az illetékes gyámhivatal előtt nyilatkoztak arról kapcsolatuk megromlása és szétköltözésük idején, hogy a szülői felügyeleti jogokat egyedül az anya gyakorolja majd, ez az egyezség kevés a rendőri körözés kiadásához. A megállapodás egyébként az apának kéthetente vasárnap láthatást biztosított az anya felügyelete mellett, a férfi azonban nem élt ezzel a lehetőséggel, és az elmúlt három évben nem látogatta most ötéves kislányát - állítja az édesanya. „Annak idején is leginkább a férjem szülei szorgalmazták a kapcsolattartást, nem pedig az édesapa” – teszi hozzá.

© sxc.hu

"Bűncselekmény nem történt, a rendőrség nem tehet semmit" - mondja Czellér Ferenc, a cikkünk apropójául szolgáló eset ügyében illetékes XI. kerület rendőrkapitánya. "Ha például én és a feleségem egyszerre érünk az óvodába a gyerekért, de én gyorsabb vagyok, és elrángatom a fiamat vagy lányomat, akkor az óvónők és a gyerek csoporttársai megdöbbenhetnek a látottakon, de nem követek el törvénysértést" - hoz gyakorlati példát a kapitány. Amenniyben egyébként az (ex)férj vagy (ex)feleség lakóhelye ismeretlen, lehet kérni lakhelymeghatározást a rendőrségtől, a gyermekelhelyezéstől függetlenül. Ahhoz azonban, hogy a gyermek ügyében a rendőrség eljárhasson, kicsit hosszabb út vezet. A bírósági határozat életbe lépését követően el lehet rendelni a végrehajtást, és ehhez a gyámhivatal kérheti a rendőrség segítségét, így ők csak ekkor léphetnek fel - magyarázza Czellér.

"Bírósági gyermekelhelyezési határozat hiányában nagyon szűkreszabott a  rendőrség mozgástere" - ismeri el Zsdrál Petra, az  édesanya jogi képviselője. A jogász véleménye szerint azonban szemellenzős hozzállás az, hogy egy olyan helyzetben, amelyben nyilvánvaló, hogy a gyermek hosszú évek óta ténylegesen az anya felügyeletében van, nem lehet tenni semmit. "Megkérdeztem a rendőrségen, hogy vajon akkor majd tesznek-e valamit,  ha a gyerekkel baj történik, erre azt a választ kaptam, hogy reméljük, nem történik semmi" - mondja  arra utalva, hogy a rendőrségi törvény értelmében a rendőrségnek nem csak a bűncselekmények  felgöngyölítése, de a bűnmegelőzés is feladata. "Szörnyű érzés jogászként azt tanácsolni az ügyfélnek, hogy ha a jog eszköztára kimerül, akkor a törvényesség keretein belül próbáljon más eszközöket is igénybe venni."

	Gyermekelhelyezési per	Gyermekelhelyzés megváltoztatására irányuló per
2004	5205	1753
2005	5614	1749
2006	6225	1865

Forrás: Országos Igazságszolgáltatási Tanács

A gyermeknek mindkét szülőjéhez joga van, így felmerül az a kérdés is, hogy korábban vajon az anya mit tett annak érdekében, hogy tartsa a kapcsolatot az apával – mondja Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szolgálat igazgatóhelyettese. A felvetésre, hogy egy megromlott, sokszor verbális vagy fizikális agressziót sem nélkülöző kapcsolat esetében ez a gyakorlatban mégis miként képzelhető el, a szakember válasza az, hogy akkor is meg kell próbálni. Véleménye szerint a jogi szabályozás rendben van, egészen addig, amíg működik az önkéntes jogkövető magatartás. Abban az esetben azonban, ha a két fél nem tud szót érteni egymással, a jog sem tehet sokat. Nagyon sokan felelőtlenek, és nincs bírósági határozat a gyermek elhelyezéséről, valamint a kapcsolattartásról, pedig félreértés bármikor adódhat – magyarázza a szakember. Bírósági határozat hiányában Radoszáv szerint sem sokat tehet a rendőrség. Emlékeztet a médiában sokat szereplő esetre, hogy a török édesapa által Törökországba vitt kisfiú, Mehmet Karcsika is csak három év után tért haza. A konfliktusok akár néhány hét alatt is megoldódhatnak, de több évig is eltarthat, amíg megnyugtatóan rendeződnek.

A bíróságon a gyermekelhelyezésre vonatkozó kérelem elsőbbséget élvez, és a határozat azonnal jogerőre emelkedik. Bonyolíthatja a helyzetet, ha az apa vagy az anya külföldre viszi a gyereket, hiszen ott már a nemzetközi egyezményeket is figyelembe kell venni. Jelen esetben az anya román állampolgár. „Én is kaptam olyan híreket, hogy talán a férjem külföldre vitte a gyereket, de egyelőre semmi sem biztos, nem tudom, hol vannak” – mondja az édesanya, aki azt is elmeséli, hogy a történtek után anyósa telefonon csak annyit mondott: az apának joga van látni a gyereket. Azóta az ismert telefonszámokon elérhetetlenek.

© sxc.hu

"Mi csak a jogszabályokat alkalmazhatjuk, tehetjük ezt szívvel-lélekkel, de korlátok közé vagyunk szorítva, nem tud mindent megoldalni a bíróság" - mondja Gábor Lászlóné, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírója. Közös szülői felügyelet esetén csak a köznyelv hívja lopásnak, rablásnak a gyermek önkényes elvitelét, a jog szerint nem az - magyarázza a bírónő. A bíróság igen sok megdöbbentő esettel találkozik, legutóbb például egy templomból, a nagymama mellől vitték el a gyermeket - meséli. A gyermek-elhelyezési kérelmek elsőbbséget élveznek ugyan, de a gyakorlatban ez nem napokat, hanem hónapokat jelent. "A kérelem beadása és határozathozatal között jó esetben három hónap is eltelhet" - mondja Gábor Lászlóné, aki többször is hangsúlyozza, a törvény nem helyettesítheti az értelmes emberi hozzállást. Ha az egyik szülő önkényesen elviszi a gyermeket és ideiglenes elhelyzési kérelemmel fordul a bírósághoz, akkor sem egyszerű a bíró dolga. A kérelemmel kapcsolatban az ellenérdekelt félet is meg kell hallgatnia, ha pedig tartózkodási helye ismeretlen, akkor a gyermek veszélyeztettségét kell bizonyítani, ami szintén nem egyszerű. A bírósági határozat rendelkezik a gyermek kiadásáról (ha nem a felügyeletet gyakorló szülőnél van), de ezt megtagadhatja a másik fél, ezt követően végrahajtási kérelmet is lehet benyújtani, de ennek átfutási ideje is több hét - sorolja a bírónő az igazát és a gyerekét kereső szülő előtt tornyosuló akadályokat.