Tetszett a cikk?

"Előfordult, hogy a túlerővel szemben küzdő rendőri egységeket parancsnokaik, illetve az irányítást végzők cserben...

"Előfordult, hogy a túlerővel szemben küzdő rendőri egységeket parancsnokaik, illetve az irányítást végzők cserben hagyták. (...) A budapesti rendőrfőkapitányt súlyos szakmai felelősség terheli az MTV székháza elleni jogellenes támadás elhárítása során tanúsított magatartásáért, és különösen azért is, mert mellőzte a REBISZ jelentős harcértékű egységeinek bevetését" - áll egyebek közt a Gönczöl Katalin kriminológiaprofesszor, volt ombudsman vezette bizottság jelentésében az őszi zavargásokról. Az egyértelműen elmarasztaló értékelések annál is érdekesebbek, mivel a mellékleteivel együtt kötetnyi, 261 oldalas összeállítás elején a szerzők - Gönczöl mellett olyan szakmai tekintélyek, mint Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész, Halmai Gábor alkotmányjogász, Ormos Mária történész vagy rendőri részről a korábban a készenléti erőket vezető Vörösmarti Mihály tábornok, illetve Kacziba Antal - éppen azt hangsúlyozzák, hogy a "felelősség megállapítása és tényszerű bizonyítása azonban meghaladja a bizottság megbízatásának kereteit". Ennek szellemében valóban kiemelten nagy terjedelmet kapott az őszi tömegmegmozdulások történeti, társadalom-lélektani gyökereinek elemzése, a 16. századtól folyamatos nemzeti kudarcélmények hangsúlyozása, amelyek a generációkon átöröklődő keserűséghez és bűnbak-, valamint árulókereséshez vezettek, labancozástól a legutóbbi idők komcsizásáig.

Az őszi erőszak okait boncolgatva a bizottság olyan aktuálpolitikai megállapításokat is tett, amelyek miatt az ellenzék megkérdőjelezheti pártatlanságát. Például nemcsak azt állítják, hogy kettejük párharcában a siker oroszlánrésze Gyurcsánynak jutott, míg Orbán sorsa az ismételt kudarc lett, de azt is, hogy az ellenzéki vezér ebből tartósan, a miniszterelnök viszont csak átmenetileg vont le téves következtetéseket. E két politikus, valamint néhány, személy szerint azonosítható rendőri vezető mellett a felelősséget meglehetősen széles körre teríti a bizottság, általánosságban említve a közszolgálati médiát, valamint a társadalomtudományos értelmiség egészét is.

Konkrétabb megállapításokat és javaslatokat tartalmaz az összeállítás a jogi és a rendészeti hátteret vizsgálva. Talán a legmesszebb mutató, bár az utóbbi másfél évtized tapasztalatait figyelembe véve egyúttal legilluzórikusabb óhaj az lenne, hogy politikai konszenzus alapján szülessen olyan új, a rendszerváltáskor elfogadott értékeket rögzítő alkotmány, amelyet népszavazás erősít meg. Ami a gyakran emlegetett gyülekezési jogot illeti, egyszerre tervezne a bizottság korlátozást és könnyítést, például a rendezvények időtartama szerintük nem lehetne több egy napnál, azt viszont a mostani három nap helyett elegendő lenne hat-nyolc órával korábban bejelenteni.

Az Alkotmánybíróság gyakorlatához hasonlóan különvéleményeket is tartalmaz az összeállítás. Halmai Gábor például amellett áll ki, hogy a gyors reakciót igénylő történésekre spontán rendezvénnyel is válaszolni lehessen, s a bejelentés hiánya önmagában ne adhasson okot rendőri oszlatásra. A dokumentum meglepő megállapítása lehet a rendőrség pénztelenségéről sulykolt tájékoztatással szemben, hogy az EU-n belül "Magyarország azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyek az átlagnál nagyobb részt fordítanak a költségvetésből a közrend fenntartására", ami persze nem változtat azon, hogy az erőszakos tömeggel szemben bevetett rendőrök eszközei jórészt elavultak voltak. Ennél is aggasztóbb viszont az alkalmazásukra vonatkozó világos szabályok hiánya. Még a különben alkotmányellenesen titkos minősítésű csapatszolgálati előírások sem tartalmazzák például azt, hogy a tapasztalatok szerint súlyos sérüléseket okozó gumilövedékekkel, könnygázgránátokkal ne lenne szabad fejre célozni, miközben a jóval kevésbé veszélyes gumibot alkalmazásakor kerülni kell a fej vagy a gyomor támadását.

A bizottság javaslatában szerepel ezek után, hogy a gumilövedékre is a fegyverhasználat szabályai vonatkozzanak, amit Vörösmarti Mihály tábornok tart túlzottan szigorúnak különvéleményében. Ugyanő áll ki egy másik különvéleményében Gergényi Péter budapesti főkapitány mellett, mondván, "méltánytalanul igazságtalan lenne azonban, ha a hibákért így utólag egy vagy két személyt tennénk felelőssé".

Az egyik legfontosabb "rendőrszakmai" kérdésben viszont egyértelműen felmentő ítéletet fogalmaz meg a bizottság, balszerencsés véletlennek minősítve, hogy október 23-án az erőszakos utcai tüntetők összekeveredhettek a Fidesz-nagygyűlés résztvevőivel, s gyakorlatilag kizárta a tudatos "rátolás" lehetőségét.

FAHIDI GERGELY

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Itthon

Korlátolt felelősségű társaság

Február 2-án kijött a medve a barlangjából: a Fidesz Kossuth téri kordonbontása hosszú, forró tavaszt jelez. Az ellenzék utcai akciói azonban jelentősen gyengíthetik a civil, például szakszervezeti tiltakozó megmozdulások erejét.