„Szépen lassan, de többségbe kerülnek a szuverenista, szabadságszerető, békepárti erők. A munka java most jön: újra naggyá kell tennünk a Nyugatot. Eljött a patrióták kora!” – ezzel a felhívással csődíti Magyarországra a héten a hozzá hasonló, szélsőjobbos politikusokat és megmondóembereket Orbán Viktor a CPAC Hungary (Konzervatív Politikai Akció Konferencia) idei rendezvényére.

Az Alapjogokért Központ május 29–30-án már negyedik alkalommal rendezi meg a konferenciát, amit még január végén jelentett be Szánthó Miklós, a központ főigazgatója, aki akkor azt állította, hogy Donald Trump második elnökségével egy új világ köszönt ránk, és egy világrendszerváltás éveit éljük, majd kifejtette, hogy hazánk egyfajta koronaékszere a szólásszabadságnak.

A beharangozó óta gőzerővel dolgozik azon a kormány, hogy beteljesedjen a szlogenjük, és a konferenciáig eljöjjön – a sajátos értelmezésükben – a patrióták kora, például megalapították a Harcosok Klubját, amely a Fidesz legújabb eszköze a hatalom megtartásához.

Május 13-án pedig arra is fény derült, hogyan képzeli el a kormány a szólásszabadságot. Ugyanis azon a napon benyújtottak egy tervezetet, amely lehetőséget teremt a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak arra, hogy listázza azokat a szervezeteket és sajtóorgánumokat, amelyekről úgy véli, hogy veszélyeztetik az ország szuverenitását, és befolyásolni próbálják a közéletet, illetve komoly korlátozássokkal sújthat olyan szervezeteket, amelyek külföldről is kapnak támogatást. A tavalyi woke-téma után idén a szuverenitásra helyezik a hangsúlyt, így nagy eséllyel a tervezet is szóba kerül.

Tekerjétek fel a hangerőt, patrióták!

Szokás szerint Orbán Viktor nyitja meg a rendezvényt, majd két órán keresztül lesznek előadások a békéről, van egy jobbos cunaminak nevezett rész, valamint egy teljes blokk szól a szuverenitásról is. Harcosok Klubja: Globalisták vs. Szuverenisták címszó alatt két órán keresztül járja körbe a témát például a februárban még bűnvádi eljárás alatt álló Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök és az Ausztriában a választáson legtöbb szavazatot nyert Szabadságpárt (FPÖ) vezére is. Jelen lesz Andrej Babis korábbi cseh miniszterelnök és Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke is.

De a CPAC miatt Magyarországra utazik többek között Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök és a Barbie-kat gyújtogató Ben Shapiro is. Valamint visszatér Eva Vlaardingerbroek holland politikai kommentátor is, akinek tavaly olyan jól sikerült az előadása, hogy gyűlöletbeszéd miatt törölte a YouTube az arról készült felvételt.

Természetesen több kormánytag is képviselteti majd magát, beszédet mond például Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és az európai ügyek minisztere, Bóka János is.

Tavaly arról írtunk, hogy gyenge a felhozatal Orbán szélsőjobbos találkozóján, nem jönnek sem a trumpisták, sem Meloniék, sem Salviniék, és elnézve az idei programot, az előbbi kijelentés most is igaznak bizonyul. De ha még azzal sem villoghat a NER, hogy vezető politikusok utaznak Budapestre miattuk, akkor mekkora jelentősége van valójában a rendezvénynek, és mit nyerhet vele a kormány? Ennek megértésében segített a HVG-nek Mikecz Dániel politológus és Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund of the United States berlini intézetének Közép-Európa-szakértője.

„Politikai tőkével szolgál az Orbán-rezsimnek a CPAC, amivel maguk és a külvilág felé is jelezni tudják, hogy egy ideológiai közösség részei, és nincsenek elszigetelődve a világtól” – állítja Mikecz, aki kifejtette, hogy a rendezvény megnyugtatja a kormánnyal szimpatizálókat, és biztosítja őket arról, hogy vannak a közéletben ismert emberek, akiknek hozzájuk hasonló a gondolkodásmódjuk.

A politológus szerint az előadások lelkes megszervezése nem csupán a szakmai érdeklődésnek szól: a kormány így tudatosan formálja a közbeszédet. Emlékeztetett, hogy a genderkérdés már évek óta napirenden van, annak ellenére, hogy Magyarországon nincsenek olyan erős woke-mozgalmak, mint az Egyesült Államokban. Hasonló szerepet tölt be a migráció és a szuverenitás folyamatos tematizálása is. Ezekkel a visszatérő panelekkel a kormány saját ideológiai nézeteit erősíti, miközben eltereli a figyelmet az olyan, számára kényes ügyekről, mint a korrupció vagy a gazdaság gyengélkedése.

Hegedűs Dániel a meghívott előadókat elemezte lapunknak. A szakértő a gyenge felhozatalt azzal pontosította, hogy a vendégek között nincsenek fajsúlyos amerikai politikusok, annak ellenére, hogy Orbán gyakorta hídépítő szerepet tölt be az USA és az EU között. Ezzel szemben a szintén ezen a héten tartott első lengyel CPAC-re elment például Kristi Noem, a Trump-kormány belbiztonsági minisztere. A szakértő szerint ebben közrejátszhatott, hogy Lengyelországban épp választások zajlanak, és a republikánusok szívéhez közelebb álló jelölt mellett szerettek volna kampányolni, illetve az is, hogy a magyar kormány Kínához és Oroszországhoz fűződő viszonya nem teljesen egyezik Donald Trump álláspontjával.

„Ennek ellenére nem lett volna nehéz átutazni pár fővárost” – teszi hozzá Hegedűs, aki szerint figyelemre méltó az is, hogy a budapesti rendezvény a klasszikus CPAC helyett inkább a Patrióta pártcsalád találkozójának tűnik, tekintve, hogy több prominens tagja is felszólal majd, illetve az esemény egész arculata, szlogenje is a patriotizmus köré épül. Hegedűs azt is kiemeli, hogy szembetűnő az erős izraeli jelenlét, amely Orbánék részéről minden bizonnyal Netanjahu felé tett gesztus. Emellett meglepően sok a dél-amerikai résztvevő is. „Ezzel a mentőövvel a globális politika felé jelzik, hogy ha az eredeti amerikai jelenlét nem is jött össze, mégis gazdag a kapcsolati tőkéjük” – taglalja a szakértő.

Bővül a kör

A CPAC Hungary első alkalmát 2022-ben rendezték meg Budapesten. Maga a CPAC az 1970-es évek óta  az amerikai konzervatívok hagyományos találkozója, ám mióta Donald Trump dominálja a Republikánus Pártot, a rendezvény egyre inkább az új jobboldali populizmus ünnepévé vált. Bár eddig nem sikerült valódi politikai súllyal bíró amerikai vendéget elhozni a budapesti eseményre, már önmagában az is jelentős politikai eredmény volt a Fidesz számára, hogy magyar CPAC létrejöhetett.

Amerikán kívül korábban csak Brazíliában, Mexikóban, Japánban, Ausztráliában és Dél-Koreában rendeztek ilyen eseményt, és ezek az országok mind nagyságrendekkel fontosabb kereskedelmi, katonai és politikai szövetségesei az Egyesült Államoknak. 2022 óta minden évben volt CPAC Budapesten, idén pedig már lengyel ága is lett a konferenciának. Utóbbi egyik kiemelkedő pillanata volt, hogy kedden a román választásokon elhasaló Simion kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor el fogja veszíteni a hatalmat.

A nyitókép forrása: AFP